Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Amelie Lanier: A Sina bankház ausztriai tevékenysége
32 A SÍ N A BANKHÁZ AUSZTRIAI TEVÉKENYSÉGE 32 pénzszűke. A görög származásúak ilyen kérdésekben majdnem kizárólag a Sina bankházhoz fordultak. 4. Értékpapír-kibocsátás és -kereskedelem A bankház kibocsátott államkötvényeket, magánkötvényeket és a saját alapítású részvénytársaságok részvényeit. A szóban forgó államkötvényekhez tartoztak olasz kötvények, a lombardo-velencei Monte kibocsátotta járadékos kötvények, az úgynevezett „inskripciók" is. Bár a bankház nem vett részt azok kibocsátásában, idővel erősen befolyásolta. Ezeket az értékpapírokat részben saját ügyfeleinek adta el, néha kedvező áron is. Az ausztriai közönségnél is elhelyezte, szervezte a rendszeres törlesztést és kamatkifizetést, valamint az akkori kötvényeknél szokásos sorsolást is. Továbbá külföldön is értékesítette nyilvános tőzsdéken vagy kereskedelmi partnereinél. Külföldi értékpapírokkal is kereskedett, és ügyfeleik kérésére be is szerzett egyegy külön értékpapírt külföldi partnerein keresztül. Megfigyelhető, hogy Franciaországgal és Svájc francia nyelvű területeivel alakult ki szorosabb kapcsolatuk. Az értékpapír-kereskedelemhez az árfolyam befolyásolása is hozzátartozott. Ha nyomni akarták az árfolyamokat, nagy mennyiségben eladták az illető papírt. Ezen okból a bankház minden ilyennemű értékpapírból nagy készletet tartott. Ha pedig jó árfolyamokat akartak elérni, akkor szintén nagy mennyiségben vásárolták fel ezt a kötvényt vagy részvényt. Ezekben a műveletekben a két-három nagy reformkori ausztriai bankház vett részt, sőt feltételezhető, hogy itt, ahogy másutt is, szorosan együttműködtek. 5. Idegen pénzek kezelése, tehát mások vagyonának az igazgatása. Arvapénztár. Folyószámlák. Sok olyan család volt, aki a Sina bankházat megbízta ingatlan és ingó vagyona kezelésével. Ezek jelentős részét ismét a görög származásúak tették ki, gyakran egykori kereskedők utódai, akik más társadalmi területeken tevékenykedtek és az elődeiktől örökölt vagyont biztos és hozzáértő kézbe akarták helyezni. Hasonló indítékból más, nem görög bank- és kereskedőházak örökösei is fordultak Sináékhoz. Uradalmak, városi házak bérbeadásával, karbantartásával is foglalkoztak, gondnokok, jószágigazgatók és egyéb alkalmazottak egész serege segítségével és megfelelő jutalék mellett. A görög ortodox egyházon keresztül az ausztriai görögök 2 árvapénztáraként is működtek. 1 Talán itt kissé ki kell térni a „görög" fogalomra. Tudniillik, hogy „görögök" alatt nem csak a görög anyanyelvűeket kell érteni. Ez gyűjtőneve volt az összes halkáni származású kereskedőnek, akik a pozsarevaci és egyéb, a török birodalommal kötött egyezmények szárnya alatt kerültek az Osztrák-Magyar Monarchia területére. Maguk Sináék sem voltak tiszta görögök. Ők olyan népcsoporthoz tartoztak, amelyet „aromunok" vagy „cincárok" alatt tartanak számon. Eredetileg vlachok voltak, balkáni románok, akik a görög egyház befolyásának köszönhetően vették fel a görög nyelvet mint anyanyelvet.
