Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Kerényi B. Eszter: A Sina család Gödöllőn

54 A SÍN A CSALÁD GÖDÖLLŐN jain pihenni. Az alkalom meg volt adva; az emberi dolgokat intéző sors azonban, mely erősebb az emberi akaratnál, másként végezett, és a boldogúltnak ebeli óhajtása nem teljesült. Gödöllő eladatott, annak volt ura ezentúl csak országos ünnepi alkalmakkal látogatta meg a fővárost, melyekről loyális magyar főúrnak elmaradni nem szabad; művelt lelkű, nemes szivü, magas nevelésű leányait pedig más nemzetbeli nagy nevek viselői tűzték kebelükre."

3

1 Anastasia (1838-1889) gróf Wimpffen Viktor felesége lett, Irini (1843-1881) herceg Mavrocordatosé, Eleni (1845-1893) herceg Ypsilanti görög királyi követé, Iphigénia (1846-1914) pedig a francia köztársaság elnökének sógorához, herceg de Castries-hez ment feleségül. Július 21-én utazott el a család Gödöllőről

3

2, és 1857 után nem jöttek többet Gödöllőre. A család gyors távozásának oka pontosan mi lehetett, nem tudni, de valószínűleg szerepet játszhatott benne a báró csalódása a magyar főurakban. Berente István említ egy olyan esetet is, amikor az egyik gödöllői táncmulatság alatt, egy ifjú magyar nemes Sina Simon lányainak udvarolt, s a bál végén, távozáskor megkérdezte a mágnást, hogy mivel tartozik az ellátásért.

3

3 A szájhagyomány szerint ez a sértés játszott szerepet abban, hogy a báró aztán elhagyta Gödöllőt és az országot családjával. A család Gödöllőn sem feledkezett meg a jótékony adományokról. „Egy nap nem tűnt le, melyen ő Méltóságaik, Isten bölcs rendelése szerint, embertársaikra nézve, hű sáfárok képében fel nem tűntek volna, s készen tartották volna javaikat a szűkölködők számára! - Mily kegyes ajánlatot tettek Méltóságaik a helybeli tanodára, tanúsítják a mellékelt okiratok".

3'

1 Ez a felajánlás jól mutatja, hogy kora magyar főurainak nagy részét mennyire megelőzte gondolataiban és tetteiben. A nemes tettre 1857-ben került sor, mikor születésnapját Gödöllőn ünnepelte.

33 Ugyanekkor szándékát fejezte ki arra nézve, hogy a tanulók év végi vizsgáinál jelen lehessen. Báró Sina Simonné, aki szintén közszeretetnek örvendett jótéteményei által, 1858-ban a Grassalkovichok idején alapított szegényház lakóinak ellátására szolgáló napi négy krajcárt még három krajcárral megtoldot1

1 TÓTH Lőrincz: Emlékbeszéd hodosi és kizdiai br. Sina Simon felett. In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. MTA, 4. kötet, Budapest, 1878. 13. p. 3

2 HISTÓRIA DOMUS, 1857. 3

3 BERENTE I. 189. p. Tóth Béla könyvére hivatkozik, de ott nem találtam ilyen történetet. TÓTH Béla: A magyar anekdotakincs (Thesaurus Anecdoton Hungarorum). Budapest, 1898-1903. 3

4 HISTÓRIA DOMUS, 1857. 3

4 „B. Sina Simrm Gödöllőn legközelebb születése napját tartotta, mely alkal/rmmal, mint a P. N. írja, azámos népiskolát részesített bőkezűségében, s ez alkalommal kijelenté, miként elhatározta, hogy az islatlai növelés szent célját a jószágain létező valamennyi isk/tlákban vallás különbség nélkül, ösztön és szorgalmi díjakkal, könyvekkel, és írószerekkel fogja előmozdítani. A nemes báró állal ajánlott iiszlet, mellyel ekép a néjmövelesl uradalmaiban elősegíti, évenként 412 9 pengő forintra megy. S a mi legörvendetesebb, a kegyes főúr minden évben személyesen jelen akar lenni a vizsgákon, hogy a nép múvekxlésének biztmyságail élvezhesse. Adja meg neki az ég ezt az örömet, minél nagyobb mertben' A gödöllői évnapi ünnep - múlóbb részeit illetőleg - fényes táncvigalttmmal, Patikáriusék zenéje mellett, és S tu ver tűzijátékával végződött." Hölgyfutár, 1857. július 30. 763. p., továbbá „Báró Sina Sim/m a nevelés ügyét tetemes áldozatokkal segíti elő, s gödölk)i, ercsi és érdi javain, a tanítók és tanulók támogatására s tankönyvek be szerzésére évenkint négyezer száz huszonkilenc p. /tot ajánlott föl. - E nemes tettéért a kultuszminisztérium által, elismerő iratban rés teríttetett." Hölgyfutár, 1858. február 23. 171. p.