Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Kerényi B. Eszter: A Sina család Gödöllőn
55 A SÍ N A CSALÁD GÖDÖLLŐN ta. 3 6 Az 1857. augusztus 23-i tűzvész után, mikor a település hatalmas károkat szenvedett, a háró 3000 forintot adott a károsultak megsegítésére." Szeptember 5-i látogatása alkalmából az uralkodó is 2000 forinttal segítette meg a kárt szenvedetteket. 3 8 Több más adomány mellett a lepusztult állapotban lévő református templom újjáépítésére az 1857. évben 1000 forintot adott a báró, mely tettével a református hívek és a lelkész háláját nyerte el: „Most az örök emlékezetet mutató táblát 39 a mennyezetről le vesszük - aranyos rámába foglalva a falba rakatjuk, s mellé tesszük a kegyes jóltévő Báró Sina Simon és családja nevét, s mi mostan élők legszentebb kötelességünknek tartjuk áldást kérni reájok, s úgy nevelni az új nemzedéket hogy az utókor is áldja hálás érzésssel emiékezetöket, ha örök emléket hirdető táblámban reményem hiusul míg élek Istenemtől legbuzgobb szívvel azt kérni, hogy ott fent a tettek nagy könyvében is örökítessék dicső nevök. Erdélyi Ferentz.. ." 4 0 A kastély ekkori személyzete a református egyház összeírásából deríthető ki 4 1, amely a család itt tartózkodásakor, 1857-ben készült. A báróval érkezett személyzetet érdemes szemügyre venni: generalis titkár: Tasner Antal, francia titkár: Lemay Koméi, kereskedelmi titkár: Soyer Panos. Személyi titkára hosszú évekig az a Tasner Antal volt, akit gróf Széchenyi István munkatársi gárdájának legkiemelkedőbb tagjaként ismerünk. A család tagjai nem zárkóztak el alkalmazottaiktól, azok gyermekeinél többször is vállaltak keresztszülőséget: Bukvai János egyik gyermekének, az 1859. november 10-én született római katolikus Leopoldina Teréziának egyik keresztszülője Sina Iphigénia baroness volt. Sárkány József pozsonyi ügyvéd és Lits Lujza (Lits Antal leánya) két gyermekének is Sina Simon báró volt a keresztapja: az 1859. április 10-én született Ilona Gizella Emma Mária nevű gyermeknek és az 1861. március 16-án született Róza Lujza Antónia nevű leánynak. 4 2 Az 1860-as évek elején elindultak a találgatások, hogy vajon mik a báró tervei magyarországi birtokaival, különösképp Gödöllővel. Még egy olyan újsághír is felröppent, hogy Napóleon herceg fogja megvenni a kastélyt a hozzá tartozó uradalommal együtt. 4 3 A korabeli lapokban első pillantásra úgy tűnik, hogy 1861-ben a kastélyszínházat a báró ismét használta, de a Hölgyfutár híre tévedésnek tűnik 4 4, hiszen a " HISTÓRIA DOMUS, 1858. » HISTÓRIA DOMUS, 1857., ül. Vasárnapi Újság, 1857. augusztus 30. 363-364. pp. '«HISTÓRIA DOMUS, 1857. "Ti. a Grassalkovichuk emlékére állított táblát. 4 0 A református egyház által megőrzött XVIII.-XIX. századi dokumentumok. Gödöllői Városi Múzeum, Adattár 98.35.1-7. 4 1 A református egyház által megőrzött XVIII.-XIX. századi dokumentumok. 4 2 A Rőmai Katolikus Plébánia anyakönyvei, ill. GYORE Zoltán: Gödöllő lakosságának leszármazási rendje a kezdetektől 1906-ig. Kézirat. Gödöllői Városi Múzeum, Adattár 2002.94.1-6. 4 4 „Erősen beszélik, hogy a b. Szina birtokában levő Grassalkovich-féle uradalmat Napoleon herceg meg akarná venni 23 millió franknyi vételárról beszélnek." Hölgyfutár, 1861. április 13. 359. p. 4 4 „Gödöllőn március 3-án báró Szina díszes várszínházában műkedvelői hangversenyt fog tartani a szűkölködő honvédek javára" Hölgyfutár, 1861. március 2. 215. p.