Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Deák A. András: Sina György és a reformkori magyar vízszabályozások

SIN A GYÖRGY ÉS A REFORMKORI MAGYAR VÍZSZABÁLYOZÁSOK 41 - A kölcsönvevő társulat a kifizetett pénz után évenként járó 5 százalékos kamatot a Tiszavölgyi Társulat Központi Pénztárába félévi részletekben fizette be. Megengedték azonban, hogy az első félévi kamatrészlet a felvett kölcsönből fizettessék. - A felvett tőkét nyolc évi egyenlő részletekben kellett a központi pénztárba befizetni. A nyolc évet az első részlet felvételétől számították, és mind a tőkét, mind pedig a kamatot egyidejűleg kellett befizetni. - Nem fizetés esetén teljes szabadságot adtak a Központi választmánynak, hogy a tartozásokat az 1830.20. és 1840.11. törvénycikkek felhatalmazásával rövid úton, akár a hitel-felvevő javainak lefoglalásával is, behajthassa. - Gondoskodott azonban a Szerződvény arról is, hogy ne a központi választmánynak kelljen a helyi nem-fizetőkkel bajlódnia. Az 50.000 forintot

1

8 kérő Zempléni Társulat Bodrogközi Osztálya például tizennégy birtokos által aláírt „Szerzödvény'-en 54.000 forint erejéig kezeskedett a felvett kölcsönért. A tizennégy birtokos bizonyára megborzongott egy kicsit, amikor kézjegyével szentesítette azon kitételt, hogy ők állnak jót a felvett pénzekért mindaddig, míg az „az illetőktől utolsó fillérig be nem kerül"'''. Érthető hát, hogy az adómentességhez szokott nemes urak berzenkedtek a garancia-vállalástól. Másrészt viszont éppen az ebből származó pénzügyi előnyök és fegyelem mentette meg az oly sok ellentétes érdeket érintő, sokszor jogokat sértő folyószabályozást a kudarctól. Sina és bankártársai biztosítják a hitelt Széchenyi irányításával a Tiszavölgyi Társulat 1846. április 7-én rögzítette, hogy milyen kötelező rendszert kell felállítani ahhoz, hogy a kölcsönt adó bankok vonakodása megszűnjön, és így a hitel előálljon.

1

0 A tervezet éppen ezért arra törekszik, hogy a kölcsönt adónak ... határozott s hibázhatatlan biztosságot nyújtsem. Továbbá egyértelműen megfogalmazták, hogy az ártér az, amit a kölcsön valóságos hiteléül lekötnek, sőt az áradásnak ki nem tett birtokot is készek lekötni a kölcsönt adók megnyugtatására. Számvetést is készítettek, melyben a felmért árterületekkel - 2.659.369 hold

21 földdel - számolnak. Így, ha a kölcsönt 10 millió pengő forintra teszik is, egy hold földre alig esik több 3 forint 50 koronánál a tőkéből

2

2... 1

8 Többször szó esik a pénzről. A korabeli forint, pengő forint értékét illetően egzakt adataink nincsenek. Csupán viszonyítási alapnak közlünk néhány adatot: 1825-ben a jogi végzettségű Jókay József, Jókai Mór édesapja, mint az „árvák apja" (árvaszéki ülnök?) évi 250 Ft-ot kapott Komárom városától. Ugyanekkor egy rozoga, lebontásra ítélt házat Komárom forgalmas helyén 1600 Ft-ért vettek meg. Az 1840-es években kh. évi 30 Ft-ból élhetett meg egy takarékos „kabátos" ember. (MIKSZÁTH Kálmán: Jókay Mór élete és kora. Bp., 1961.) "MOL N 22.100. Cs. CXXXIX. A Zempléni Társulat kölcsönt biztosító szerződvénye. 2

0 MTA K 183/110. A Tisza szabályozási alválasztmány javaslatai. Pest, 1846. április 7. 2

3 1 katasztrális hold = 1600 nöl = 0,5457 hs 2

2 Ha azt vesszük számításba, hogy ez alig több, mint egy szerény fizetésű hivatalnok havi keresete, rendkívül kevés.