Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Deák A. András: Sina György és a reformkori magyar vízszabályozások
42 SIN A GYÖRGY ÉS A REFORMKORI MAGYAR VÍZSZABÁLYOZÁSOK 42 Sőt annak érdekében, hogy a hitelezőt a kamat felől is biztosítsák, kimondják, hogy minden birtokos köteles a félévi kamatokat a határidő előtt hat hónappal az egyesületi pénztárba beszolgáltatni. Ezt a rendelkezést azért hozták, hogy a Társulatnak legyen ideje a késlekedők ellen eljárni, és a késedelmes fizetések miatt még csak véletlenül se a kölcsönt biztosítóknak legyen kellemetlensége. Mindezt tetézik azzal, hogy tartalék pénztárt hoztak létre, melyet alábbi pénzek táplálnak: a. a só felemelt árából származó, az államtól kapott 100.000 Ft, h. az előre befizetett kamatok. Széchenyinek Sinával való tárgyalásán az alábbi megállapodás született: „Az állam 1846. és 1841 • évre az államkasszából fizet 50-50.000 Ft-ot, az öszszességében 100.000 Ft., továbbá a só felemelt árából, amíg a szabályozás tart, melynek a költségeit 6.000.000 Ft-ra becsülik, minden évben 100.000 Ft-ot."" - Ezek az összegek és az a tény, hogy az egész Tisza-völgy egy egészen pontos felügyeletnek van alárendelve szolgálnak a hitelt nyújtó bankárok felé biztosítékul. A rendelkezésre álló 50.000 és 100.000 Ft. állami pénzeket és a 400.000 Ft-nyi bankhitelt illetően azt kérte, hogy azokhoz 3, 10 vagy 14 napos várakozás után hozzáférhessen, de a pénzügyek ezen menetét csak próbajellegűnek tekintette. 24 Sina és bankártársai válaszukban közölték, hogy a 400.000 Ft kölcsönt rendelkezésére bocsátják, és 3 nap türelmi időt kötnek ki a részkifizetéseknél. A kölcsönzött összeget nyolc évi részletben, évente 50.000 pft-tal, 1847-től kezdődően, 5%-os éves kamattal Bécsben kell törleszteni. A császár által az állampénztárból, a sóalapból származó pénzek számukra megfelelő garanciát jelentenek, amennyiben azt a nádor és a főkancellár, Apponyi írásban megerősítik. Egyben kifejezik, hogy készek a köztük és Széchenyi között már korábban szóba került 6-7 millió forint kölcsönt megadni. A nyilatkozatot Arnstein és Eskeles, S. M. v Rothschild, Leopold Wertheimstein és Simon G. Sina írta alá." A pénzügyeket Sina közvetítésével és az ő bankján keresztül bonyolították. Személy szerint hozzá fordultak a kölcsönért, és őt terhelték az olyan jellegű bonyodalmak is, mint a pénzek átutalása, ami nem mindig ment zökkenőmentesen. 2 6 II. SINA ÉS A DUNA-TISZA-CSATORNA A motívum, amelynek alapján megépítését szükségesnek tartották, koronként változott: a kezdeti katonai, honvédelmi szempontokhoz később gazdasági, kereskedelmi, majd újabban vízgazdálkodási szempontok járultak. Az ország szíve, Budapest és az ásványkincsekben, mezőgazdasági terményekben gazdag keleti ország2 7 MOL N 22 Praes. 1846. 100. Cs. XCV/1. 3. p. 2 7 MOL N 22 100 Cs. XCV. 1-2. pp. » MOL N 22. 100. Cs. XCV. 3-5. pp. 2 6 MOL P 626. Széchenyi cs.lt. 10. cs. 1846. július 1. Bécs.
