Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Nagy Márta: A magyarországi görög diaszpóra ikonfestészete a Sinák korában

26 A MAGYARORSZÁGI GÖRÖG DIASZPÓRA IKON FESTÉSZETE. 26 Arsenije Teodorovic és Pavle Djurkovic az utolsó két szerb származású mester, akiket a görögök foglalkoztattak. Munkáik a Bécsi Művészeti Akadémia stílusjegyeinek meggyökeresedését eredményezték a hazai görögség egyházművészetében, mely folyamatot J. Grabovan festészete készített elő még az 1770-es években. 1801-ben kezdett el dolgozni Egerben az a festő, aki már nemcsak iskolázottsága és stílusbéli gyökerei révén kötődött az osztrák fővároshoz, hanem származása okán is. Az osztrák Anton Küchelmeister a miskolci egyházközséggel kötött szerződésben magát „császári és királyi akadémiai festő"-nek nevezi.

1

5 Anton Küchelmeister a korszak hat ikonosztázionja közül hármat (egri, miskolci, budapesti), összesen 221 táblát fest meg, ami azt jelenti, hogy a periódus legtöbbet foglalkoztatott festőjének tekinthető. A bécsi mester nyugati előképek nyomán, nyugati festői modorban (lineáris perspektíva stb.) dolgozik, például: Trónoló Isten Anyja a Gyermekkel-trónusikon (Eger

1

6). A keleti és a nyugati előképpel egyaránt rendelkező kompozíciók közül következetesen a nyugati előképűt választja. A budapesti ikonosztázion Királyi ajtajának két szárnyán elhelyezett Örömhírvétel-jelenetben (5. kép) például Mária nem a bizánci hagyománynak megfelelően templombelsőben állva látható, hanem szobabelsőben, olvasópulton térdelve, előtte Izajás nyitott könyve a reá vonatkozó jövendöléssel.

1

7 5. kép Anton Küchelmeister: Orömhírvétel, Szent Anna és Szent joachim-kompozíciók a Királyi ajtón. 1800-1815. Isten Anyja menny bevitele-templom, Budapest. FOTÓ: DÖMÖTÖR MIHÁLY >5 A szerződést közli: NAGY M. 1998. 38-39. pp. 1

6 Közli: NAGYM. 1998. 175. p. 1

7 Ugyanez az ikonográfia figyelhető meg az egri és a miskolci ikonfal Királyi ajtaján elhelyezett kompozíciókon is. A jelenetek ilyen sztereotip alkalmazása jellemző a Küchelmeister által festett ikonosztázionok képi ábrázolásaira.