Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Nagy Márta: A magyarországi görög diaszpóra ikonfestészete a Sinák korában

A MAGYARORSZÁGI GÖRÖG DIASZPÓRA IKON FESTÉSZETE. 27 Anton Küchelmeister császári és királyi festő a miskolci ikonosztázionon olyan nyugati előképű jeleneteket is ábrázolt, amelyeket sem a bizánci sem a metabizánci művészet nem alkalmazott. Ilyenek az ószövetségi eseményeket megjelenítő kompozíciók, mint a Mózes átveszi a kőtáblát-jelenet a miskolci ikonfalon (6. kép), vagy a Mennyország-jelenet ugyancsak a miskolci ikonfalon. Küchelmester munkái nem tekinthetők ikonoknak, nyugati keresztény szentképek ezek. 6. kép Mózes átveszi a kőtáblát. 1808. Kompozíció a miskolci Szentháromság-templom ikonosztázionján. FOTÓ: DÖMÖTÖR MIHÁLY Összevetve a magyarországi görögség egyházművészetének három szakaszát, szembeötlő a különbség az óhazai hagyományú 17-18. századi metabizánci korszak és a nyugati kötődésű 19. századi periódus tárgyai között.

1

8 Érdemes felfigyelni arra a tényre is, hogy ez a különbség megmutatkozik még a technikák alkalmazásában is. A 17-18. századi korszak festői a bizánci hagyományoknak megfelelően temperával dolgoztak, míg a 19. században működő mesterek olajjal." Nem lehet megkerülni tehát a kérdést, hogy az a magyarországi görögség, amelyik a megelűző két évszázad ikonfestészetében igen erősen ragaszkodott saját nemzeti művészetének hagyományaihoz, miért adta föl ezt a kötődést a 19. század elején és engedett teret nyugat-európai, bécsi művészeti hatásoknak, Anton Küchelmeister személyében egy olyan mesternek, aki sem származásában, sem művészetében és feltehetően még hitében sem kötődött sem a magyarországi görögséghez sem az ortodoxiához.

2

0 A feltételezhető magyarázatért a megelőző évszázadba kell visszanyúlnak. Itt történtek ugyanis olyan események, amelyek következményei a 19. századra „értek be". 1

8 Megjegyzendő, hogy a 19. századi korszakhoz tartozó karcagi ikonosztázion 1811-hen megfestett tábláinak döntó többsége nyugati barokkos reminiszcenciájú provinciális mű. ,l

) Arsenije Teodorovic és Pavle Djurkovié olajjal vászonra festettek, míg Anton Küchelmeister olajjal fára a megnevezett ikonosztázionokon. 2

0 A megelőző két korszak gyakorlata a foglalkoztatott mesterek személyét tekintve az volt, hogy elsősorban óhazai festőkkel (mint Georgiosz, Mitrofan stb.) dolgoztattak, vagy más nemzetiségű, de ortodox hitű (mint például Stefan Tenecki) mestereket bíztak meg munkával.