Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Papp Izabella: Görög nemesek Magyarországon
16 GÖRÖG NEMESEK MAGYARORSZÁGON Sina György fia, Sina Simon folytatta apja nemes törekvéseit, bőkezűen támogatta a magyar kultúra és tudomány intézményeit. 4 5 Széchenyi számos reformelképzelése az ő aktív közreműködése nyomán valósult meg. Sokat tett a folyószabályozás, vasútépítés, gőzhajózás érdekében. Jelentős összegekkel támogatta a Nemzeti Múzeum, Nemzeti Kaszinó, Kereskedelmi Akadémia, Nemzeti Színház létrehozását. Több mint százezer forintot adományozott a Magyar Tudományos Akadémia felépítésére, ugyanakkor vállalta az athéni görög akadémia teljes építési költségét is. Erdemei elismeréseként 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjai közé választotta. 4 6 Nyolc éven át követként képviselte Görögországot, s számos kitüntetés birtokosa volt. Magyarországon végzett tudományos és egyéb közcélokat szolgáló tevékenységéért elnyerte a Leopold-rend nagykeresztjét is. Tóth Lőrinc találóan így jellemezte: „A legszebb arányban egyesítette magában a bárót és a bankárt, nemes hajlamai szerint nagyobb szerepet engedve az elsőnek mint az utóbbinak. A pénzt nem a pénzért szerette, hanem csak mint a jónak és szépnek eszközét ... " 4 7 Sina Simonnak egy fiúgyermeke született, aki fiatalon meghalt, s vele kihalt a család férfi ága. Azt remélte, hogy lányai magyar főurakhoz mennek majd feleségül, ebben azonban csalódnia kellett, s egyes feltevések szerint megbántottsága miatt hagyta el Gödöllőt, majd az országot. 4 8 Ennek kapcsán érdemes fölidézni Derra Naum feleségének végrendeletét, melyből más forrásokhoz hasonlóan jól tükröződik az a kettősség, ami sokáig végig kísérte az idegen hazába került görögök törekvéseit: miközben minden tekintetben igyekeztek alkalmazkodni az új haza viszonyaihoz, próbálták megőrizni görögségüket is. Derra Naurnné, akinek családja a nemesi rang megszerzésével eljutott a magyar társadalmi hierarchia legfelső szintjére, 1842-ben úgy rendelkezett, hogy halála után fiait csak akkor illeti meg az örökség, ha azonos vallású lányokkal kötnek házasságot, ortodox hitükön megmaradnak és gyermekeiket is ebben a vallásban nevelik. 4 9 Míg tehát Sina Simon számára komoly csalódást okozott, hogy úgy vélte, lányait nem találták elég előkelőnek a magyar arisztokraták, más esetben a görögök maguk emeltek bizonyos korlátokat a teljes beilleszkedés elé. « Magyarországi tevékenységéről bővebben: KERÉNYI B. E. 2003. 28-34. pp. 1 6 HORVÁTH E. 1943. 60-61. pp. 47 TÓTH Lőrincz: Emlékbeszéd hodosi és kizdiai br. Sina Simon felett. In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. MTA, 4. kötete Bp., 1878. Idézi: KERÉNYI B. E. 2003. 29. p. «KERÉNYI B. E. 2003. 34-p, 45. p. 4 9 A végrendelet végrehajtója „veje és gyermekei jótevője" Sina György volt. BÁCSKAI V. 1989. 131. p.
