Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Papp Izabella: Görög nemesek Magyarországon

17 GÖRÖG NEMESEK MAGYARORSZÁGON A ROKONSÁGRÓL Sina György 1809-ben feleségül vette Derra Katalint, Derra Naum lányát, aki­nek családja csak később, 1820-ban kapott nemességet. A címeradományozással a nagykereskedésből vagyont szerzett jómódú pesti polgárnak erkölcsös élete, udvarhű magatartása és háborús szolgálatai kerültek elismerésre. 5 0 Derra Naum Pesten, Budán és Miskolcon is nagy értékű ingatlanokkal rendelkezett. A társa­dalmi emelkedés motivációja nála erősebb volt, mint görög társainál, külsőségek­ben is igyekezett követni a magyar arisztokraták életmódját. Fiai közül Anasztáz kezdetben részt vett apja üzleteiben, de később inkább a politika iránt érdek­lődött. 1839-ben mint földbirtokos és táblabíró szerzett polgárjogot és vezető szerepet töltött be a Hídegyesületben. Társasági kapcsolatai kiterjedtek voltak, igazi nemesi életmódra utaltak, estélyein Széchenyi is gyakran megjelent. Tekin­télyét, befolyását jelentősen növelte, hogy nővére, Katalin Sina György felesége volt. 1848-ban tagja volt az Ellenzéki Körnek, fia, Konstantin pedig honvédhad­nagyként harcolt a szabadságharcban. 5' A nemesi címer pajzsát egy haránt vágás osztja ketté, jobb oldalon kék háttér­ben az arany oroszlán a karddal hadi érdemekre utal, fején a korona, az udvarhű­ség jelképe. Ugyanez a motívum ismétlődik a sisak fölötti koronán két elefántagyar között. A címerpajzs másik felében arany bőségszaru látható, körülötte aranymé­hek röpködnek. A pajzsot jobbról piros-arany, balról kék-ezüst takaró borítja. 5 2 Sina Simon apjához hasonlóan görög származású feleséget választott Gyika Iphigenia személyében, aki szintén nemesi család tagja volt. A Gyika család a Sina ősükhöz hasonlóan Moschopolisból származott, talán még ebből az időből való a családok ismeretsége." Az örmény származású Gyika család tagjai is ke­reskedéssel alapozták meg vagyonukat, elsősorban szőrmekereskedelemmel foglalkoztak. Konstantin Emanuel Gyika jelentős anyagiakkal rendelkezett, s igényességét jelzi, hogy bécsi évei alatt gyermekei mellé nevelőt foglalkoztatott Bartholomeos Kopitar, a neves szláv nyelvész személyében. 5 4 Magyarországon Temes és Krassó megyében vásárolt jelentős birtokokat. I. Ferenc császár 1813-ban Gyika Konstantin Emánuelnek és feleségétől, Dadányi Anasztáziától született gyermekeinek, Györgynek, Annának, Katalinnak, Máriának és Aspasiának nemességet és címert adományozott. 5 5 (7. kép) Ezzel elsősorban a »ÁLDÁSY A. - CZOBOR A. 1940. 6.k. 403-404. pp. 5 1 BÁCSKAI V. 1989. 129-130. pp. » OL Királyi Könyvelt LXIV. 446. p., 448. p. "Max Demeter PEYFUSS: Aromunen um Kopitar. In: Österreichische Osthefte Jahrgang 36/1994 - Heft 3. 439-453 pp. A szerző nyelvészeti szempontból is vizsgálja a Gyika vezetéknevet, összehasonlítva a Ghica román fejedelmi család nevével, akikkel többen azonosították őket, késóbb maguk a Gyikák is román fejedelmi ősökre hivatkoztak. (A nemesi oklevélben és a különböző nemesi könyvekben nevük Gyika alakban szerepel: ILLESSY J. - PETTKÓ B. 1895. 78. p., ÁLDÁSY A. - CZOBOR A. 1941. 244. p.) M PEYFUSS, M. D. 1994. 447. p. "OL Királyi Könyvek LXIII. 470. p., Peyfuss szerint Gyika Iphygcnia Gyika Konstantin lánya volt. PEYFUSS, M. D. 447. p. Mivel 1815-ben született, a címeradományozáskor még nem szerepelhetett a gyermekek között.

Next

/
Thumbnails
Contents