Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)
Szentegyházak - Zsidó (Vácegres)
Bal kezében, szíve felett a koronával ékesített gyermek Jézust tartja. A plébánia azoknak a portréját is őrzi, akik a Grassalkovich család számára fontosak voltak. XVIII. századi ismeretlen festő örökítette meg az idős korú Mária Teréziát, és lefestette II. József arcképét. A váci székesegyházat építtető Migazzi érsekről - akiről az utókor azt állapította meg, hogy kora Vácott az volt, ami Rómában Agustusé 257 - készült olajkép ugyancsak a XVIII. században készülhetett, magyar piktor festhette F. A. Palkó után. A szokatlan gaz-dagságú falusi plébánia nyilván a család megkülönböztetett szeretetét élvezte, hiszen könyvtára, festményei csakis e kitüntetett törődés révén kerülhettek a sződi plébániára, melyen 1743-ban Aradi Ignác, 1749től Alberthi Jakab, 1453-tól Szabó Benjamin, 1755-től Perneki Ferenc, 1757-től Kerbelyi Lőrinc, 1759-től Rehák Antal, 1765-től Fejérpataki Lőrinc, 1771-től Beretz István, 1790-től Bud-gyiáts Ignác szolgálta a Mindenhatót, és imádkozott jótevőiért. Grassalkovich Antal ugyanis úgy végrendelkezett, hogy érette és maradékaiért minden szombaton mondjanak szentmisét a sződi templomban. Zsidó (Vác egres) Névadója feltehetően honfoglalás kori izraelita vallású kazár nemzetség volt, s a falu is e tájban keletkezhetett. Az Árpád-korban a település már a Zsidó nemzetség birtokainak központja, sőt még a XV. században is ők voltak a kegyurai. Csak később cserélt többször gazdát. Zsidó 25 8 a hódoltságot átvészelte, de az volt felszabadulásának ára, hogy a szabadságot elhozó hadjárat elpusztította. Nem maradt végképp lakatlan, benépesült, majd a Rákóczi-szabadságharc korában, 1705-ben megint „desertum". Élettel csak akkor telik meg újból, amikor 1723-ban adományként kerül Grassalkovich Antal tulajdonába. 25 9 Egyházának is elnyerte a kegyúri jogát, melyet az 1733. december 6-i keltezésű királyi adománylevél erősített meg. 26 0 A XVIII. századi könyvek fontosnak tartották elmondani a magyar faluról: „Itt jött világra Bajtay Antal, a híres piarista, későbbi pozsonyi prépost és erdélyi püspök. A császár és királynő szolgálatai jutalmául bárói rangra emelte, s a tudósok kivételes tetszéssel fogadták kiadott műveit. 1775-ben halt meg Aradon, s Erdélyben, Gyulafehérvárott temették el." 26 1 83
