Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Zsidó (Vácegres)

Ősi templomos hely: a premontrei prépostság Szent Balázsról elnevezett szentegyházat tartott fenn.

26

2 Alapítási éve ismeretlen, nyilván a tatárjárás után a hatvani prépostság filiájaként létesítették. Az 1696-ban lefolytatott Canonica Visitatio elhagyottnak írja le. 1734-ből származó forrás azt jegyzi meg róla, hogy kőből épült, de nagyjavításra szorul.

26

3 Tizenkét esztendő telhetett el, mire újból jó állapotba került. Az 1746. évi Canonica Visitatio zsindellyel fedettnek mondja a kétablakú, torony nélküli templomot, egy oltára volt, s a mellette álló haranglábon három harangot szólaltathattak meg. A négy év múlva tartott Canonica Visitatio jegyzőkönyvében olvasható híradás szerint Grassalkovich Antal építőanyag adományozásával járult hozzá a templom kijavításához. Nem végezhettek valami jó munkát, mert öt év múlva új tetővel látták el, és mielőbbi javításokat sürgettek a vizitálok.

26

4 Chobot Ferenc o-lyan adatokat talált, melyek arról szólnak, hogy 1788-ban teljesen restaurálták, és Tiller József kanonok a Boldogságos Szűz Mária születésének tiszteletére áldotta meg.

26

5 Már Grassalkovich Antal is rendelkezett erről testamentumában: „Zsidó (temploma L. K.) helyreállítandó."

26

6 A XVIII. századi kegytárgyaiból egyetlen ezüst pacificale

26

7 maradt meg: a három karéjban végződő keresztvégen egy-egy kék színű kő van behelyezve. A corpus későbbi. A keresztet - nyilván egy későbbi időpontban - egy ugyancsak barokk kori aranyozott ezüst, hatkaréjos kehely talpára erősítették, melyet három darab berakott zöld kővel közrefogott két angyalfej díszít. A hosszában 12, szélességében 9,8 centiméter átmérőjű talpban Dl mesterjegy olvasható. A szépséges helyen, egy dombtetőről messze ellátszó, román kori alapokon nyugvó, egyhajós, homlokzati tornyos kis templom ma is áll. 84