Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Gödöllő - kastélykápolna

helyén. A leckeoldali első mellékoltár stipesében 5 4 üvegajtó mögött Szent Rozália, a pestis ellen óvó védőszent 85 centiméter hosszú fából faragott, barokk, festett szobrát helyezték el. A XVIII. századi szobor fekvő helyzetű, fejét rózsakoszorú díszíti, baljában pálmaá­gat tart. A kápolnán III. Grassalkovich Antal megbízásából 1838-ben Hild József irányításával végeztek jelentősebb felújításokat. A hajósza­kasz közepén az északkeleti oldalon elhelyezkedő bejárati ajtó fö­lött a családi címert és a felújítás tényét évszámmal márványtáb­lára vésték. Az utolsó jelentős munkálatokra jó negyven évvel később került sor: „1870 évben újra kifestetett, kiaranyoztatott a templom, szen­télyben, melynek plafonja igen egyszerű volt, festetett 4 evangye­lista, közepén Szent háromsággal: 5 5 szent Defendens vértanú az egyik szószékből levétetett, és a számára készített oltárba helyezte­tett el. A templomnak újbóli elkészítése 4500 frba kerül, mely pénz összegért a magas pénzügyi Ministériumnál két évig szakadatlanéi és szakadatlanéi kérvényeztem" - számolt be róla az akkori plébá­nos. 5 6 A kegyúr kastélykápolnájának Szilassy János 5 7 ötvösmesternél rendelte meg a monstranciát. Az úrmutató 1769-ben került a meg­rendelőhöz. Tekintélyes méretű, magassága 70,5 centiméter, ovális talpának hosszabb átmérője 22, a keskenyebbé 16 centiméter. A rep­rezentatív ötvöstárgy tulajdonképpen barokk oltárépítmény. Talpá­ban belül egy ezüstlemezen Grassalkovich Antal vésett címere ke­rült elhelyezésre. Az úrmutató tervezője és elkészítője a barokk­rokokó díszítőművészet legszebb stíluskorszakából merített, vala­mint teológialilag is átgondolt, számos jelentést hordozó kegytár­gyat alkotott. Megjelenésében a nagyméretű, soleil d'or-t, a sugaras napot jelképezi. Ez az égitest Krisztus-szimbólum. Sugarai szív alak­ban vannak elrendezve. Ez az emberi szerv az érzelmek székhelye, a keresztény szimbolikában az Isten iránti forró szeretet kifejezője. A monstrancia közepén kerek, kristályüveggel lezárt nyílásba, az ostyatartóba van illesztve a Krisztus átlényegült testét őrző lunula vagy holdacska. A két égitest együttes megjelenítése az egyház vagy a pápaság jelképe is. A Szálláskereső Jézus című balladánkban az Istenség szimbóluma. Népünk jelképrendszerében a holdsarló a hó­43

Next

/
Thumbnails
Contents