Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Gödöllő - kastélykápolna

Gödöllő - kastélykápolna Grassalkovich Antal gödöllői kastélyépítésével nemcsak az utókor tiszteletét vívta ki, hanem kortársai is csodálattal nyilatkoztak róla: a kastélykápolnáját a palotához hasonlították.

3

8 Ámulatot kiváltó pompa jellemezte a kastélyhoz szervesen hozzátartozó kápolnát: „A kastély templomát a legújabb római ízlés szerint négy kupolával

3

9 építették, és Nepomuki Szent Jánosnak szentelték."

4

0 Pár évvel később az építményről Vályi András már mint nevezetességről számolt be: „Nevezetes e ritka szépségű Kastélyban az Uraságnak kápolnája vagy Temploma a legújabb izlés szerént építtetve, melly Nepomutzénus Szent Jánosnak emlékezetére szenteltetett."

4

1 A szinte korabelinek számító híradások ellenére ugyancsak sok homály fedi a templomépítés körülményeit. Valószínűnek látszik, hogy vezető építőmestere a salzburgi születésű Mayerhoffer András (16901771) volt.

4

2 Ugyanígy felmerülhet Hillebrandt neve, akinek jelentős befolyása volt a Grassalkovich-építészeti stílus kivirágzásában.

4

3 Annak kézzelfogható bizonyítékai vannak, hogy a Grassalkovich által pénzelt templomépítkezéseken kiváló külhoni és hazai mesteremberek dolgoztak. Pl. a gödöllői és hatvani vörös márvány keresztelőkutat ugyanaz a kéz faragta, akárcsak a váci székesegyház szenteltvíztartóját. Bizonyos, hogy 1750. május 16-án, Nepomuki Szent János ünnepén szentelték fel. Grassalkovich Antal gróf a végrendeletében összeírt, általa emeltetett templomok között sorolja fel a kastélykápolnát is, és építési dátumként az 1748-as esztendőt tüntette fel. Költsége 24 ezer forintra rúgott. Ehhez hasonló összeget csak a soroksári nagy méretű templomra költött. A templombelső a barokk kor liturgiái elképzelését fogalmazza meg: a trónterem képzetét kelti. Az építész a XVI. század vége felé jelentkező törekvést - miszerint a templom Isten trónterme - valósította meg. Ennek az elképzelésnek a középpontjában a monstrancia áll, s éppen ezért nem véletlen, hogy a gödöllői, Szilassy János ötvösmester által készített kegytárgy a legdíszesebbek közül való. A temp-lom bejárata nem a szentéllyel szemben, hanem a hajó északkeleti oldalán nyílik. Az északnyugati részen alakították ki a négyzetes alakzatú szentélyt, amelyben négy fekete márvány oszlop volutában végződő, felfelé emelkedő virágfüzért tart, ezek a balda37