Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Gödöllő - kastélykápolna

chint, a korona formájú díszmennyezetet támasztják alá, amely az oltár, a vörös márványból faragott tabernaculum felett áll. Az eukarisztia tere fölé borul, azt hangsúlyozza, ahol Jézus jelen van a szentségben. A ma látható szentségház nem egykorú a templommal, hanem későbbi munka. Gödöllő historikusa a templomépítést követő időből származót ekképpen írta le: „A főoltáron áll, 1 öl magas, teknősbéka-csonttal és ezüst lemezekkel bevont, s renaissance stylben előállított tabernaculum, mely a 17. század második felében Eleonora, III. Ferdinand király harmadik nejének s azon időben özvegyének legmagasb rendeletére Bambergben készült az ő saját házi kápolnája számára 15 000 rhenusi forintért. Az özvegy fejedelemasszony azonban 1686. évben jobb létre szenderült, a megrendelt s drága kövekkel gazdagon feldíszített mesterműnek mondható tabernaculumot a művésztől nem volt többé, ki átvegye, míg végre a művész is meghalálozván, örökösei az előbb kiszedett drága köveket külön árusíták el, a kövek helyeit pedig ezüst lemezekkel befödvén, a 6000 frtra leszállított, de azért mégis mestermű értékével bíró tabernaculumot gróf Grassalkovics Antalnak adták el, ki azt 1771. évben a mária-besnyői templom lauretomi oltárán helyezé el. Ott állott az egész 1783. évig, midőn azt II. Grassalkovics Antal, a herceg, a besnyői templomból elhozatta, s a várkastély templomának főoltárán helyeztette el, helyébe pedig Mária-Besnyőnek ezüstből készült tabernaculumot adott."

4

4 II. Grassalkovich Antal attól való félelmében, hogy az értékes szentségházban kár esik, kastélyában állította fel, egy díszes íróasztalból készültet tetetett az oltárra, amelyet 1919-ben a budapesti Országos Iparművészeti Múzeumban mutattak be. Hogy többé nem vitték vissza Gödöllőre „(...) annak oka az volt, hogy amikor leszedték a gödöllői főoltárról, az ide-oda mozgatás közben egy rejtekajtó felpattant, s titkos rekesztékében elrejtve obscoen képeket találtak."

4

5 A kiállítás után a budai várban helyezték el. Az 1944^f5-ös ostrom idején semmisült meg. A kastélykápolna oltárképe azt a szentet ábrázolja, akinek tiszteletét e vidéken Grassalkovich gróf terjesztette el leginkább. Azzal, hogy a kastélykápolna titulusa lett Nepomuki Szent János, a kultusz egyik bölcsőhelyévé is vált Gödöllő. Barokk ereklyetartóban őrizték egyik csontszilánkját.

4

6 Már 1750 táján felállították szob38