G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

G. Merva Mária: Negyvennyolc a ponyván

hárfája címen. Arany tudatosan törekedett arra, hogy 48 témaköre, a szabadságharc ügye a ponyvára kerüljön, mert a lehető legszélesebb körben szerette volna népszerűsíteni a forradalmi eszméket.

6 A korszak legnevesebb ponyvája Sárosi Gyula forradalmi verseskönyve volt, mely 1849 tavaszán jelent meg Debrecenben. A nagy alakú, A/3-as formátumú kiadvány címlapja szerint: Ponyvára került Arany Trombita. Az örök igazság parancsolatjára mondvacsinálta: Sárosi Gyula. 12 „lehelet"-ben beszéli el a forradalom és a szabadságharc történetét a trónfosztásig követve az eseményeket, majd az „Utolsó lehelet"-ben harcra szólítja fel a magyar népet. Az teszi különlegessé és egyedülállóvá Sárosi ponyváját, hogy együtt született a forradalommal és a szabadságharccal. Szinte helyszíni tudósítás a korabeli történelmi eseményekről. A nagy agitatív erővel bíró ponyvamű megírására Kossuth Lajos is biztatta a költőt. Amint azt az Arany trombitát 1952-ben újrapublikáló Bisztray Gyulától tudjuk, Sárosi 1848 őszén kezdett bele művébe és 1849 tavaszán fejezte be azt. A költő a forradalom krónikáját készült megírni. A vers kezdetben a históriás énekek ráérős elbeszélő modorában íródik, helyenként mesébe illő szófordulatokkal, mesei stílusban szövi az elbeszélés fonalát. Ferdinánd király és Kossuth Lajos találkozását például imigyen jeleníti meg: „Hivem Kossuth Lajos! te derék ember vagy S látom az eszed is mint a híred oly nagy. Ugyvan, minden szavad fényesen mutatja: Hogy arany elmének gyöngy a gondolatja. De talán egy dolgot elfelejtettetek — Hát miniszterekké mondá: kiket tettetek? Mert ha bölcs emberek és nevöket bírom — Mostan egy füst alatt azt is aláírom. " Az izgalmas napi politikai és harci események hatására azonban a nyugodt epikus modor fokozatosan megváltozik, egyre zaklatottabbá válik, és a vers vége már forradalmi riadóként hangzik. Az olcsó kiadású - „Ara egy forint jó pénzben" versfüzetet a ponyván terjesztették, és csakhamar ismertté vált az egész országban. Szerzőjét Világos után halálra ítélték. A bujdosó Sárosit 1852-ben elfogták és 1855 végéig börtönben tartották.

7 A forradalom és szabadságharc után 48 kultuszának első intenzív és spontán periódusa következett, amely 1849 őszétől az első világháborúig tartott. Ez a korszak éppen egybeesett a ponyvairodalom módosulásával, fokozatos megváltozásával, ami a kapitalizmus kialakulásával és elterjedésével függött össze. A nyomdák gazdasági helyzete stabilizálódott, korszerűbb, nagyobb teljesítményű, új nyomdagépeket tudtak üzembe helyezni.

8 A javuló technikai feltételek tömegtermelést tettek lehetővé, ami a színvonal csökkenésével járt együtt. A korábban jelenlévő klasszikus 64