G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Lábadi Károly: Negyvennyolc emlékezete a folklórban

költési anyagot róla, kísérletet tesz népszerűségének magyarázatára. „A történelem tanúsítja, hogy a közérdeklődés sokkal inkább fordul azon férfiak felé, kik a gyakorlati államélet terén úgy tűntek fel, mint a népek vezérei."

1

9 A népköltési szövegek paternális alakja lett, akit a népdal atyaként tisztel meg: Kossuth Lajos édes apám, Felesége édes anyám, En vagyok az igaz fia: Magyarország katonája

2

0 A határtalan tisztelet hérosszá lényegíti át személyiségét: Kossuth az isten második fia, Csak külhonból nézi, mint vérzik honjai A nagyszámú, hasonló indíttatású szöveg nyomán fogalmazódott meg a centenáriumot követően, hogy Kossuthot „Néha már valósággal az istenítés határán emlegeti a nép hálája..."

2

2 Nemcsak szóban történt meg ennek a rajongásnak formába öntése, hanem a Kossuth-kultusz tárgyi emlékei között is akad rá példa. A Nemzeti Múzeum őriz egy gyöngyhímzéses, kereteit szentháromságot ábrázoló képet, amelyen Táncsics és Kossuth látható színes nyomaton. Táncsics az atyaisten, Kossuth a fiúisten alakjában jelenik meg.

2

3 Más műfajban is ő a legnépszerűbb: Kossuth Lajos lett „a magyar népköltészet legdalosabb alakja".

2

4 A Kossuth Lajos azt izente című dal eddig mintegy 110 típusának 600-nál több változatát jegyezték le. „A szabadságharcban született dalok legnépszerűbbike, forradalmi hatású, hadbaszólító dal..."

2

5 Ez az a dal, melyet maga Kossuth is több alkalommal hallott híveinek előadásában. Amikor például a ceglédiek képviselőnek választották, és 1877-ben száz tagú ceglédi küldöttség indult a Baracconeban tartózkodó Kossuthhoz, hogy átadja neki a mandátumát tanúsító okiratot, a vasúton a delegációt búcsúztatva: „A dalárda a »Kossuth-indulót« és a »Marseillaiset« adta elő, a zenekar több honfidalt, indulót s a »Kossuth Lajos azt izente« stb. hangoztatta."

2

6 Amikor megérkezett az itáliai színhelyre a küldöttség, tagjait fogadta Kossuth. A beszédek és köszöntők elhangzása után Kossuth borát kezdték kóstolgatni „a kertben a czeglédi dalárda tagjai, kikhez sok mások is csatlakoztak, »Isten áldd meg a magyart« énekelték, ezt követte »Kossuth Lajos azt üzente«, »Esik eső karikára« és több más nemzeti dalok".

2

7 A népszerű dal először nyomtatásban 1848. december 17-én jelent meg Kossuth Hírlapjában azzal a megjegyzéssel kiegészítve, hogy „a nagysallói földmíves legények csinálták és énekelték először". Zsilinszky Mihály a Kossuth alakjáról szóló első népköltési, költészeti gyűjtemény összeállítójának munkájában a dal származási helyéül Bars vidékét tünteti fel 1848-ban.

2

8 E munkájának másik lapján azt tartotta fontosnak meg152