G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Lábadi Károly: Negyvennyolc emlékezete a folklórban

jegyezni, hogy a schwechati csata idején keletkezett.

2

9 A rövid strófás dal előzményei ennél jóval messzebbre nyúlnak vissza: a XVIII. századi katonaköltészet hagyományait, valamint még ennél is régibb hadba hívó szokásokat őriztek meg.

30 Nem is olyan régen a hozzám került Tóth József-féle kéziratos énekeskönyvből került elő egy ismeretlen drávaszögi változata, mely ugyancsak 1848-ban keletkezhetett. Ez még megőrizte annak a szokásnak az emlékét, hogy toborzáskor az újoncoknak a zászló alatt kellett felesküdniük: Magyarország sok szép népe Kósuth Lajos a Vezérje, Piacz közepén az ászló Sók szép leány szómóríto Es busito!

3

1 A Kossuth-nóta eléneklése a szabadságvágy kifejezése lett, s annak a készségnek a megfogalmazása, hogy ha szükséges, akkor harcos módon is ki lehet kényszeríteni a társadalmi változásokat. Nem csoda hát, hogy az elnyomatás korában tiltották éneklését, mégis népünk talált ellenszert: az ismert szöveg dallamára „a legkülönbözőbb népdal-szövegeket énekelték, hogy kijátsszák a cenzúra, a kémek éberségét..."

3

2 1867 és 1918 között, amíg fennállt az osztrák-magyar közös hadsereg, a „Kossuth-nóta miatt egyesbe zárták az éneklőt".

33 Ugyancsak Dégh Linda idéz parasztoktól 1947-ből származó adatokat a Kossuthnóta éneklésének tilalmára.

3

4 A centenáriumi gyűjtésnek az is nagy eredménye, hogy feltárta a Kossuth-hagyomány népmesei háttereit,

3

5 melyek elsősorban a mondaanyagban fogalmazódtak meg. A szövegekben „ismert, közszájon forgó Mátyás-történeteket alakítanak át Kossuth nevére".

3

6 Neve vándoranekdotákban, memorátszerű szövegekben megszámlálhatatlanul sokszor fordul elő. Például a gödöllőiek száz év múltán is őrizték Kossuth látogatásának emlékét, amikor 1849. április elején a hagyomány szerint egy máig őrzött asztalon megfogalmazta az ország függetlenségének és a Habsburg-ház trónfosztásának tervezetét: „Nagyanyám mesélte, hogy Kossuth itt sétált hátratett kezekkel a szomszéd házban."

3

7 A szabadságharc eseményeiről szóló történetek, közöttük talán Kossuth és más hősök emlegetésének szokásáról is maradtak fenn híradások. A szabadságharc ötvenedik évfordulójáról 1898-ban a gödöllői polgárság fényesen megemlékezett, amelyről hírt adott a helyi újság.

3

8 A zsurnalista Nagy György tollából olvasható,

3

9 hogy „Egy nő-honvéddel is dicsekedhetik Gödöllő városa. Ez Kovács Terézia,

4

0 ki dicsőn végigküzdötte a vőlegénye oldalán a Szabadság-harczot, a mint azt kérésünkre meghatott hangon, a messzi, félszázados múltba való merengéssel elbeszélte. Míg hallgattuk áhítatosan »Rézi nénitől« mesés hőstetteit a magyar daliáknak a csaták tükrében, a trombitaharsogás, ágyúdübörgés 153