G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)
Kiss Éva: Negyvennyolc kultusza az oktatásban
miniszteri rendelet részletezi az iskolai vonatkozásokat. Minden alsó és középfokú intézetben, valamint egyetemeken az ifjúságnak istentiszteleten való részvétele után nyilvános ifjúsági ünnepet kell tartani március tizenötödikén. 1 5 Az 1930-as években az iskolai ünnepségeken a 48-as katonadalok után felhangzottak azok a dalok is, amelyekből kicsengett a trianoni revízió vágya: „Csak az kell, ami volt Igazságot Magyarországnak!" 1942-ben a márciusban megalakuló Történelmi Emlékbizottság a forradalmi megemlékezésekbe sűrítette mindazt, amit a nemzeti függetlenséggel kapcsolatban a náci hatás ellen ki akart fejezni. A sok viszontagság, háború, pusztítás, nagyon mélyreható társadalmi változásokkal egyidőben érkezett el '48 centenáriuma. Az iskolákban is folytak az előkészületek, amelyek azonban alárendeltjei voltak az országos hivatalos programoknak. Budapesten és vidéken március 14-én megkezdődtek az ünnepségek. Érkeztek a politikai és pártdelegációk. Az egyre gyengülő Kisgazdapárt tagjai még részesei a rendezésnek. A fiatalok - diákok, ifjúmunkások — a Hősök teréről vonulnak a Kerepesi úti temetőbe, ahol tisztelegtek Kossuth-Batthyány-Deák-Táncsics síremlékénél, Görgeyénél nem. A Pilvaxban 1848-as hangulatot teremtettek korabeli átalakítással. Diák-küldöttségek látogatták több napon át. 1948. március 15-én ifjúsági nagygyűlés volt. Az ifjúsághoz Non György szólt: „Amikor az 1848-as szabadságharc hőseit ünnepeljük, hálával emlékezünk a magyar nép harcos táboráról, az MKP-ról és annak vezetőjéről, Rákosi Mátyásról. Elsősorban ennek a tábornak köszönhető, hogy ellenségeink tervei meghiúsultak és az ország valóban a dolgozó nép, a magyar ifjúság országa lett." A szovjet delegáció vezetője Vorosilov marsall volt. Beszédében több szó esett Kossuthról, Petőfiről, Táncsicsról, mint a hazai szónokok hangzatos szövegeiben. Rákosi a munkásság erejéről, a felszabadulásról, a földosztásról, a Szovjetunióval való barátságról szólt. Ugyanakkor a püspöki kar templomokban, kápolnákban miséket tartott. Az ifjúság ide is zárt sorokban vonult az iskolák diákjaival együtt. 16 Gondolhatni, hogy egyszerre megnehezedett az iskolákban 1848-49-et tanítani. A hangsúly áttolódott a politikára, az ideológiára, a proletár-nemzetköziségre. Az örökös aktualizálás megölte a lényeget. 1950-ben március l-jén egy miniszteri rendelet felsorolja szerző és cím szerint a verseket, prózai szövegekből a felhasználható részeket március 15-re. Mást tilos előadni. Ez az előírás később is megismétlődött. 1 7 A levert 1956-os forradalom után pedig a hatalom attól tartott, nehogy a március, a korábbi „népek tavasza" belső zűrzavar hónapja legyen. 1957. január 1-től március 15. iskolai szünnap lesz. 1 8 Miniszteri utasítás szól arról, hogy iskoláink nyugalmát meg kell őrizni, minden kívülről jövő fenyegető veszélyre fel kell hívni a hatóságok figyelmét. 1957-ben a márciusi napokat nem a 48-as emlékezés töltötte be, hanem a KISZ alakuló kongresszusára való felkészülés. 1967-ben pedig megrendezték először a Forradalmi Ifjúsági Napokat. Össze kellett kapcsolni 78
