G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Kiss Éva: Negyvennyolc kultusza az oktatásban

Az 1849. április 14-i trónfosztás után megalakult Szemere-kormányban a kultuszminiszter Horváth Mihály csanádi püspök, történész lett. Miniszteri tevékenységére azonban nem kerülhetett sor a hadiesemények és a politikai helyzet miatt.

3 A világosi fegyverletétel és Arad után 1849. november 6-án tették közzé Bécsben a magyarországi tanügy további sorsáról intézkedő rendelkezéseket. Magyarországra kiterjesztették az ausztriai középszintű oktatás új szabályzatát. Akkor született meg a 6 osztály helyett a 8 osztályos gimnázium, mely érettségivel zárul. Ez a forma 1945-ig állt fenn, amikor a 4 osztályos gimnáziumról szóló rendelet megjelent, a teljes áttérés 1948-ban történt meg, az államosítással egy évben. Hogy az 1848-49-es forradalmi események milyen mély nyomokat hagytak Bécs politikájában, annak következményeit láthatjuk az 1852-es bécsi kultuszminiszteri határozatból: „Megtiltatik, hogy a magyarországi iskolákban a tanulóifjúság magyar nyakkendőt viseljen. A tanári kar, mint állami tisztviselői testület része, eltiltatik az egész szakáll viselésétől!" Mindezek ugyanis a forradalmi és a szabadságharcos időkre emlékeztettek.

4 A szorosan vett tanügyi területre vonatkoztatva súlyos változások álltak be. Az 1854. december 16-án kelt rendelkezés szerint a gimnázium felső osztályaiban a tantárgyak túlnyomó többségét német nyelven kellett tanítani.

5 Egy 1855-ös rendelkezés szerint csak az a tanár taníthat középiskolában, aki szaktárgyai közül legalább az egyiket németül is elő tudja adni. Ugyanis a gimnázium V-VIII. osztályaiban a hittan és az anyanyelvi nyelvtan kivételével az összes tárgyat németül kell oktatni.

6 Ausztria szorult helyzetében Ferenc József kénytelen volt kiadni 1860-ban az októberi diplomát.

7 Ebben visszaállította a Helytartótanácsot, újra ennek a tanügyi hivatala intézte a hazai iskolák ügyeit. Ez az 1850-es évek abszolutizmusához képest pozitívum volt. A közigazgatásban ismét bevezették a magyar nyelvet. Az iskolákban hivatalosan is a tanulók anyanyelve lett az oktatás nyelve. Az 1861. október 21-i rendelettel az új gimnáziumi tanterv a magyar szellemű középiskolai oktatást tűzte ki célul.

8 Az 1867-es kiegyezés a teljesen új politikai élettérben és új koncepcióban oldott meg olyan feladatokat, amelyekről az 1850-es években szó sem lehetett. Vizsgáljuk meg, hogyan és mit tanítottak 1848-49-ről a pedagógusok az elmúlt 150 év különböző szakaszaiban? Korábbi és jelenkori tankönyvek, emlékezések, sajtócikkek, szaklapok, beszélgetések, képes illusztrációk segítik a ma emberét az eligazodásban. Ha összehasonlítjuk az egyes korszakok tankönyveit, az ünnepségek tartalmi és formai részét, rájöhetünk, hogy minden éra igyekszik a maga javára fodítani a figyelmet és felhasználni negyvennyolcat saját politikája későbbi igazolására és a jövőbe mutatásra is. Az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása után az 1870-es évektől a népiskolai tankönyvekben rövid összefoglalásokban nemzetünk múltjáról olvashattak. Ilyen sorokat pl.: „V. Ferdinánd alatt virágzásnak indult a magyar nyelv." Félrevezető, 76