G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Kiss Éva: Negyvennyolc kultusza az oktatásban

mert a reformországgyűlések következetes munkájának és nem V. Ferdinándnak köszönhető.

9 „A király (Ferenc József) bölcsen belátta, hogy az ő trónjának legerősebb támasza a magyar nemzet. Visszaállította tehát alkotmányunkat és megkoronáztatta magát."

1

0 Ha ez ilyen egyszerű lett volna! De ugyanakkor ezek a tankönyvek írnak a nemzeti hadseregről, a zászló alá gyülekező minden rendű és rangú emberről, akik hazaszeretetre tanították egymást. A fejezetekben szólnak a hősökről is. „Ha megverték a sereget, nem futottak széjjel. Igyekeztek ismét összegyűlni és folytatni a harcot." A falusi iskolák tanulóinak meseszerűen íródott meg a sok esemény. A századfordulós tankönyvek hangvételéhez az 1898. 5. törvénye adta meg az alapot. Február 28-án rendelet jelent meg az 1848-i áprilisi törvények iskolai megünnepléséről. Minden évben április 1 l-e körül iskolai ünnepséget kell tartani. Ezzel az áprilisi törvények szentesítésével "barátságot" gyakorló Habsburg uralkodóra kívánták a tanulók figyelmét fordítani. Az ünnepélyt 1918-ig kötelező volt megtartani. A rendeletből törvény lett, mely április 11 -t, a szentesítés napját nemzeti ünneppé nyilvánította.

1

1 Mindez az 50. évforduló alkalmából történt. Természetesen az iskolákban bőven kellett beszélni, hiszen Ferenc József is eljött Budapestre és megjelent az országgyűlés évfordulós ünnepi ülésén. Újházy László a középiskolák III—VIII. osztálya számára írt tankönyve széleskörűen és valóban okozati összefüggéseiben tárja a diák elé a forradalom eredményeit, a szabadságharcot a végkifejletekig. A tankönyv képeket is közöl, eredeti szövegeket, aláírásokat (Batthyányét, Eötvösét, József nádorét), országgyűlési tudósításokat, a Pesti Hírlap, a Világ fejléceit. Ami azonban a leghatásosabb, az a Nemzeti dal 2. versszaka eredeti Petőfi kézírással. A versszakok alá Petőfi írt pár sort az első példányon. A szöveg a következő: „Az 1848-ki márczius 15-én kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomtatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete. Petőfi Sándor" Nagyon jól használható az oktatásban a fegyverletétel előtti napokban írt Görgei levelének utolsó sorai, Görgei írásával, „...a lépéseket megtehessem melyek egyedül képesek a nemzet jövőjét biztosítani, azt a megromlástól míg nem késő, megmenteni." Görgei, hogy a céltalan vérontást elkerülje és még utolsó cselekedetével megalázza az oroszoktól lekicsinyített Ausztriát, a cár kegyelmébe ajánlotta a nemzetet és augusztus 13-án Rüdiger előtt letette a fegyvert. (Tankönyvi részlet)

12 Az 1921-es Magyarország Oknyomozó Története tkv. a középiskolák VIII. osztálya számára arra is rámutat, hogy Kossuth 1848. március 3-i országgyűlési beszéde fellelkesítette az alkotmányt akaró bécsieket, nyíltan felkeltek és Mettemichet menekülésre, s az udvart engedékenységre kényszerítették. A keményebb tankönyvi hangvételnek az 1921-es Habsburg-trónfosztás is oka lehet.

1

3 1926. december 31-én teszik közzé azt a törvényt, amely „március tizenötödikét nemzeti ünneppé nyilvánítja". Ez 1950. január l-ig marad érvényben.

1

4 1928-ban 77