Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

G. Merva Mária: A barokk főúr irodalmi kalandja: Grassalkovich Antal beteges és unalmas gondolatai

21 datált, 338 számozott aforizmát tartalmaz. Egyik kézirat sem autográf. Lehet, hogy Grassalkovich lediktálta valakinek, de az is lehet, hogy egy autográf eredetinek a másolatai. Valószínű, hogy az OSZK-s változat a korábbi és az 1757-es annak a másolata. Az aforizmák sorrendje és tartalma csak részben egyezik meg a két változatban. Egyébként a kézirat, füzet, másolat stb. elterjedt publikációs forma volt a XVIII. században, mivel ritka volt még ekkor a nyomdatermék. Kéziratos másolatban terjesztették az irodalmi műveket, és közben persze nem ragaszkodtak a filológiai hű­séghez, a textológiai pontossághoz. Mai ismeretcink szerint Rómer Flóris publikált első ízben szemelvé­nyeket Grassalkovich művéből a Gödöllő és Vidéke Történelmi és Régé­szeti Múzeum-Egyletének első évi évkönyvében 1877-ben.*"' Majd Márki Sándor (1853-1925), a Gödöllőn elhunyt és eltemetett tör­ténetíró, egyetemi tanár fedezte fel az Országos Széchényi Könyvtárban, és közölte Grassalkovich kéziratát szinte teljes egészében 1889. február 16-án az aradi Alföld című napilapban Egy aradi főispán könyve címmel. (Gras­salkovich aradi főispán is volt egy időben.) Aztán sokan idéztek belőle részleteket. Fallenbüchl Zoltán történész dolgozta fel mindenre kiterjedő részletességgel egy tanulmányában." 3 Grassalkovichnak műve megírásához feltétlenül mintát adhatott a spa­nyoljezsuita Baltasar Grácián (1601-1658) Udvari emberé s William Dorrell Nemes ember című műve, melyeket Faludi Ferenc ültetett át magyarra, és a korszak közkézen forgó művei voltak. Ezek a szabálygyűjtemények a helyes viselkedésre, az előkelő úri magatartásra oktattak, s egyben a kép­mutató politikai érvényesülés kézikönyveiként lehetett őket használni. 21 OSZK, Duod. Hung. 3., Egyetemi Könyvtár, H 22. 22 Römer Flóris 1877.62-72. Rómer Flóris, a neves régész Pest megyében elsőként Gödöllőn alapított a múlt század végén Múzeum-Egyletet, mely két évig működött. Gödöllővel foglalkozván Rómer Grassalkovich Antal hagyatékának tudományos feldolgozását tartotta a legfontosabbnak. A Múzeum-Egylet mindkét évkönyvében foglalkozott Grassalkovichcsal: az elsőben a Beteges és unalmas gondolatai című műből közölt részleteket, a másodikban pedig egy portrét rajzolt Grassalkovich Antal személyéről. 23 Fallenbüchl Zoltán 1971. 323-344. 68

Next

/
Thumbnails
Contents