Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

XI. 1764/65: az országgyűlés és kihatásai

75 A budai Vár építkezése továbbra is sok gondot adott a kamaraelnöknek. 1765ben három évre 20 000 forintot kapott erre a célra. A technikai munkák jól haladtak. Épületfát a likavai kamarai uradalomból szállítottak ide. Nem is ez volt a fő gond. Sok problémája akadt az Albert főherceg, a királynő veje számára megvett, de feleslegessé vált budai ház értékesítésével, és a feladatára nem alkalmas Peter Affolter építkezési írnok fizetésfolyosítása miatt is. A várbeli építési költségeket a pesti sóhivatal jövedelméből fedezték.

1'

1 Miután már 1764-ben sikerült a Kamara hivatalnokai számára fizetésemelést kivívnia, a tanácsosoknak a legtöbbet, de kisebb tisztviselőknek is általában 100 forinttal fejenként, 1766-ban, felhasználva a Helytartótanácsnál életbelépett fizetésemelést, saját beosztottjainak is elérte az újabb fizetésnövelést és azt is, hogy a Kamara alkalmazottai most már a Helytartótanácséival egyenlő járandóságot kapjanak. Ezzel a negyedszázados sérelem nyert orvoslást. A most következő időszak az úrbérrendezés jegyében telt, és ez is sok gondot okozott az öreg Grassalkovichnak. Személyében ez őt kevéssé érintette, mert a heti robotnapok száma az úrbéri rendelkezésben előírtat az ö birtokain nem érte el. a részére előnyös lehetőséggel pedig nem kívánt élni. Viszont dolgot adott számára a királyi koronauradalmak urbáriumának elkészítése. Különösen az óbudai kamarai uradalomhoz tartozó Szentendre mezőváros lakói okoztak számára sok bosszúságot, mert itt csak a lakosság egyharmada volt katolikus magyar és német, a többi görögkeleti szerb, és ezek a szerb privilégiumokra is hivatkozva ellenszegültek az úrbérrendezésnek, sőt Bécsbe küldtek delegátusokat ellene. Grassalkovich kénytelen volt Gödöllőről a Kancellárián keresztül az uralkodónőhöz fordulni: ebben a nem szerb lakosság képviselői is támogatták.

1'

5 A Zichyek kezéről a kincstáréba került mezővárosban az adó felemelése annál nagyobb felháborodást keltett, mivel az emelést Grassalkovich nem az úriszéken közölte, hanem úgy, hogy a város képviselőit Gödöllőre citálta. Végül is a Kancellária, Esterházy kancellár és Végh Péter tanácsos javaslatára a „status quo" mellett döntött, amit a királynő helybenhagyott.

1'

6 Szentendrével még később, 1770-ben is akadt gondja Grassalkovichnak. Nógrád megyében, ahol ő volt a főispán, az úrbérrendezéssel kapcsolatban „tisztességtelen észrevételek" jártak körbe. A királynő ezt a kancellárhoz küldött leiratában úgy kommentálta, hogy itt és Tolnában is „visszaéltek jóságával és engedékenységével". Nógrádban Grassalkovich „mint bizalmas szolgám" (als mein vertrauter Ministre) hívjon össze új megyegyűlési, és ezen ítéljék el ezt a körözvényt, legyenek ezután tisztelettel a királynő iránt, és ezt a megye iktassa jegyzőkönyvébe is.

13

7 11

4 OL, MKLE4I Litt.

Cam. 1765, nr. 98., 1766, nr. 12., 52 ,426. 13

5 OL. Kane. A I

. Orig.Refer. 1766, nr. 395. 1,

6

OL, Kane. A I. Orig.Refer. 1766, nr. 537. 13

7 OL. Kane. A I

. Orig.Refer. 1766, nr. 577., 590.