Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
VII. A kamaraelnök
40 Bár a szépirodalomban Bessenyeihez kapcsolják a magyar nyelv megújításának kezdetét — a politikai-igazgatási életben ez a folyamat, legalábbis szándékokban, már előbb, 1750 körül elkezdődött, s benne a kamaraelnöknek nagyon jelentős volt a szerepe. Baráti köréhez tartoztak a magyar nyelven irodalmilag is tevékeny emberek: Barkóczy Ferenc egri püspök, Batthyány Lajos, a „Keresztyén Seneca" kiadója, a Grassalkovichnál jóval fiatalabb, de már 1751 -ben elhunyt Haller László máramarosi főispán, kinek Gábor nevű fivére a kamaraelnök Anna leányát vette feleségül 1754 januárjában Gödöllőn, és a szintén sokkal fiatalabb Orczy Lőrinc, ki kezdeti latin munkálkodás után 1761-ben lépett Barkóczyt üdvözlő magyar nyelvű versével a nyilvánosság elé. Ennek a nemzeti-irodalmi csoportnak volt egyik korai előharcosa Faludi Ferenc, a jezsuita hitszónok és író. Hogy a kinevezéseknél a bár rendi köntösű, de kétségtelenül nemzeti szempont milyen fontos volt Grassalkovich számára, az több hivatalos iratból is kitűnik. Az ötvenes évek második felében, a hétéves háború megindulása után, amikor a Kamarának a hadviselés miatt fokozottabban szüksége volt a jövedelmeire, az elszámolásköteles állásokban erősen számon kérték az addig lazábban kezelt kaució-ügyeket. Ezzel kapcsolatban a hivatalokban személyzeti cserélődés indult meg, és az elnök ezt felhasználta a hazabeli, főként magyar anyanyelvű fiatalemberek elhelyezésére a Magyar Kamaránál. Egész sor kérvény mutatja, hogy mennyire közismert volt Grassalkovich kiválasztási szempontja. Petrics Mihály, mikor kamarai járulnoki állásért folyamodik, kiemeli, hogy anyanyelve magyar; ifjabb Demkovics József Újvidéken álló kincstári ügyvéd ismételten magyarul kér állást; Winckhler László volt nemesi felkelő, most szolgabíró, ugyancsak magyar levelében kéri, hogy debreceni harmincadossá nevezzék ki: „Valóságos Haza Fia vagyok... esedezem Született Haza Fiainak aplicatiojaban gyönyörködő kegyelmét és Segedelmét" 8 3 Sokan írnak ismét ez időben hivatalos ügyben magyarul közvetlenül az elnökhöz. Például Tajkly János tokaji számvevő, Forray András, Arad megye helyettes alispánja, Horváth István szerémi, kameniczi kamarai tiszttartó, Rottenstein Ignác diósgyőri uradalmi prefektus, Győrffy József szolnoki sótiszt és Bősz Antal rokkant zászlós, ki sóhivatali állást kér. 8 4 A magyar nyelvűség megélénkülése a hivatalos használatban azzal is összefügg, hogy a hétéves háború kitörése, 1756 után az uralkodóháznak ismét szüksége volt a magyarok kardjára, s a változó szerencsével folyó harcokban több magyar hadi siker születik, Nádasdy Ferencé, Hadik Andrásé. 1758-ban Mária Terézia ezek után felM OL, MKL E 41, Litt. Cam. 1757, nr. 259. (Petrics); 1757, nr. 468., 619., 628., 1758, nr. 67 (Demkovics); 1758, nr. 449. (Winckhler) 8 4 OL, MKL E 41. Litt. Cam. 1758, nr. 636. (Tajkly); 1758, nr. 645. (Forray); 1759, nr. 196., 597. (Horváth); 1759, nr. 349., 1760. nr. 165., 304. (Rottenstein); 1758, nr. 395 (Györffy) 1759, nr. 204 (Bősz).
