Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
IV. A Királyi ügyigazgató
14 A királyi jogügy igazgató vagy koronaügyész (Sacrae Coronae Regiae fiscalis) feladata a királyi kincstár érdekeinek védelme volt. A jogügy igazgató — mindenkor kiválóként elismert jogász — kötelessége a jogrenden őrködni, szükség esetén közvádlóként is működni. A korona érdekeit érintő ügyekben írásos véleményt adott, és segítette a bírósági munkát, valamint a Királyi Kancellária döntéseit. Ezt a kulcspozíciót használta fel Grassalkovich birtokainak gyarapítására. Már ügyigazgatósága kezdetén, 1721-ben elkezdte a Pest megyei szerzéseket. Alberti falu felét és Pilis egyharmadát az Irsay családtól szerezte, megegyezés útján, jogi támogatás fejében. Ugyanebben az évben azonban 90 forint értékű kincstári jószágot is kért magának 1 5. Ez akkor nem sokkal kevesebb, mint egy kezdő hivatalnok — kamarai járulnok — egy egész évi fizetése. A következő évben megházasodott. Lang Erzsébetet vette feleségül, nemes Lang Ádám leányát, aki Bajtay (Bajthay) István Pest megyei alispán özvegye. Bajtay 1715 óta működött a vármegye tisztikarában, s nem sokkal halála előtt, 1719-ben lett helyettes alispán 1 6. Az özvegy házasságába egy fiút hozott magával, a megyebeli Sidó faluban 1717. december 14-én született Bajtay Antalt (1717-1775), ki utóbb a piarista szerzetbe lépett, s aki — történettudományi ismeretei és mostohaapja pártfogása miatt — később erdélyi püspök és báró lett, s csupán négy esztendővel élte túl Grassalkovichot. A fiatal özvegyasszony kezével az ügyigazgató Sidó falu (ma: Vácegres) birtokának egy részét kapta; másik részét 1723-ban vétel útján szerezte meg. Házasságkötésekor az új férj nem mulasztotta el, hogy a kamarai tisztviselők számára ilyenkor szokásos esküvői honoráriumért folyamodjon 1 7. Ez is 60 forintot jelentett. A házasságkötés idején a vőlegény 28, a menyasszony 29 éves volt, tehát mindketten produktív korúak. Gyermekeik azonban, úgy látszik, nem voltak, a pesti és budai anyakönyvekben legalábbis nem szerepelnek, és a szakirodalom is úgy tartja nyilván, hogy a házasság gyermektelen maradt. Az, hogy nem születtek utódai, nem csökkentette az ügyigazgató szerzési vágyát. Minden alkalmat megragadott, hogy birtokhoz vagy készpénzhez jusson, ha pénze volt, azt birtokvásárlásba vagy számára kamatozó kölcsönügyletekbe fektette. A pénzkölcsönzés, a hitelügylet ebben a korban a főnemesség soraiban még nem volt sem szokatlan, sem megvetett; a köznemesek és a tisztviselők is folytatták, ha módjuk volt rá. Nem volt kivétel ez alól Grassalkovich sem. Amellett minden szolgálatért — hivatalosért vagy az ügyfeleinek tettekért — alaposan megfizettette magát. Ezt már mint ügyvéd megszokta, s mint tisztviselő is folytatta. Mikor például ebben az évben a Bécsi Császári Udvari Kamara 22 napra Bécsbe hívta, nemcsak az útlevélért fo1 5 Wien, Hofkammerarchiv, Hoffin. RP. 1721, 406. Pest Vármegye Levéltára, 93. 4/1. Series Magistratualium Chronologien 1638-1906. 1 7 Az esküvő időpontját Éble G. i.m.43. 1722 jún. 2-val adja meg, helyét azonban nem közli. A házassági honoráriumról: OL, MKL, E 41. Litt. Cam. 1723 nr. 108.
