Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

III. Egy karrier elindul

12 Ságoknak híjával, ezért gyorsan elnyerte feletteseinek, a Királyi Kamara és Királyi Kancellária vezetőinek bizalmát. De meg tudta nyerni magának a szerényebb társadalmi helyzetű embereket is. A pesti katolikus plébánia anyakönyvében 1718 októberében szerepel először, mint egy teljesen ismeretlen család gyermekének keresztapja. A szegények iránti megértés egész életén keresztül elkísérte. Az 1710-es évek második fele életének legkevésbé ismert része. Ekkor még nem az a „nagy szerző", akinek az utókor ismeri, hanem csendes és szerény hivatalnok, aki keveset szerepel, de sokat dolgozik. Egy adat azonban sokat mond: Brasovszky István a pécsi harmincadosi állásért a Kamarához benyújtott kérvényében felemlíti, hogy Grassalkovich oldalán szolgált

1

2. Nyilván íródeákja vagy gyakornoka volt. Az állást ugyan nem ő kapta meg, de jellemző, hogy a nálánál nyilván nem sokkal idősebb főnökére hivatkozik, aki akkor még csak 24 éves. Tehát Grassalkovichnak már fiatalon is tekintélye volt, akire hivatkozni érdemes lehetett. Az érvényesülésben bizonyára nyelvtudása is segítette. Magyar anyanyelvén kívül jól beszélt latinul — ez feltétel is volt az ügyintézéshez - de tudott németül és szlovákul is. Aktív francia nyelvtudásra vonatkozólag azonban nincs adatunk - e nyelven nem ismerünk tőle levelet. 1

2 OL, MKL E 41, Litt. Cam. 1718 nr 315.