Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)

A HAMVAY-KÚRIA KÖZMŰVELŐDÉSI SZEREPE - A gimnázium örökösei

(11,8%), s végül a napszámos, cseléd réteg 34 tanulóval (10,9%) és az egyszerű munkáscsaládok 27 tanulója (8,6%). Néhány társadalmi réteg volt még, de az alul maradt a 10%-on; így az értelmiséghez tartozó tanulók száma is, akik inkább a gimnáziumok felé tájékozódtak.

6

6 Az ismertetett 3 tanévben (1944-1947) több tanuló kimaradt; így osztályzásra 299 tanuló került. Ebből kitűnő osztályzatot nyert 9 tanuló (3%); jelesrendű: 23 (7,6%); jórendű: 107 (36%); elégséges: 136 (45,4%); elégtelen: 24 (8%). Megemlítjük még, hogy a polgári fiúiskola igazgatója Ádám Zoltán volt. Az államosítás után (1947/48) a polgári iskola megszűnt és általános iskola lett, a volt katolikus (Imre úti) iskola és a községi (Alvégi) iskola összevonásával. Neve: Török Ignác Általános Iskola, s igazgatója továbbra is Ádám Zoltán volt. A2'összevont iskola központja az ún. „Mozi iskola" (a régi Hamvay-kúria) volt. Ujabb fordulat akkor állt be, amikor 1949-ben egyesítették az általános iskolákat (a Szabadság téri általános iskolát, a volt református iskolát, a Török Ignác Általános Iskolát, az Imre úti és az Alvégi általános iskolát). Az egyesített iskolák igazgatója Epres János lett (1949-1957). A tanulók többsége, a felsőtagozatos fiúosztályok (V-V1II. oszt.) a Mozi iskolába kerültek (a volt gimnáziumba); ahol 1970-ig maradtak. Majd 1972-ben helyet kap az iskola emeleti részén a Helytörténeti Szoba. Ez azonban már új fejezet a gimnázium történetében. Az emeleti részen még 4 napközis csoport nyert elhelyezést, amely 1975-ben költözött el. 48