Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)
A HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY MŰKÖDÉSI KÖRE - A gyűjtőmunka úttörői
A HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY MŰKÖDÉSI KÖRE Meglepő, liogy Gödöllő sokkal előbb szerepelt a míítárgygyűjtés, a művészet és a régészet iránti érdeklődés középpontjában, mint ahogy nála az eddigiek során tárgyalt középszintű oktatás igénye egyáltalán jelentkezett. A cél minden esetben valamiféle gyűjtemény, vagy múzeum életrehívása volt. Kétségtelen tehát, hogy Gödöllő történetében megtaláljuk a gyűjtőmunka úttörőit, a műtárgyak népi motívumú alkotóit (művésztelep) és a hagyománykultúra egyéb, főleg gazdasági vonatkozású műtárgyait, majd az alkalmilag összehozott régészeti emlékeket is. Az elsősorban egyéni kezdeményezésű gyűjtőmunkának azonban még nagy kerülőt kellett megtennie ahhoz, hogy rátaláljon végső otthonára a volt Hamvaykúriában. A gyű jtőmunka úttörői A gyűjtőmunka terén az első komoly lépések Rómer Flóris és tanítványa Dobozi István, maglódi jegyző nevéhez fűződnek. Az első sikertelen kísérlet után Dobozi 1875. augusztus l-jén újabb értekezletet hívott össze Gödöllőre, amely iránt már jóval nagyobb érdeklődés mutatkozott, ugyanis 27-en jelentek meg, elsősorban a járás területéről. Rómer Flóris két javaslati pontja közül legfontosabb volt annak előterjesztése, hogy Gödöllőn múzeumot létesítsenek. Egyidejűleg ismertette egy felállítandó egylet alapszabályzatát is, amelyet elfogadtak, és a Belügyminisztérium 1875. december l-jén kelt határozatával jóváhagyott. Most már a hivatalosan is elfogadott, alapszabályzattal rendelkező Egylet első feladatának tekintette Gödöllőn egy történelmi és régészeti műtárgyakat kiállító múzeum létrehozását. Ennek érdekében - az érdeklődés állandó fenntartása céljából - a történelem és a régészet témaköréből értekezletek és felolvasások tartását vette műsorra. Az Egyletről még megemlítjük, hogy alapszabályzatának megfelelően alapító, rendes és tiszteletbeli tagokból állt. Az alapító tagokból az áldozatkészség sem hiányzott; Szontágh Gusztáv és Dobozi Imre régészeti és pénzérme gyűjteményüket az Egyletnek ajándékozták. Hasonlóan Závodszky István gyűjteménye is az Egylet birtokába került, a tulajdonjog fenntartása mellett. A felajánlott gyűjtemények elhelyezésére 1876-ban a „Casinoegylet" adta át egyik helyiségét, ahol négy tárolószekrényben mutatták 49
