Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)
AZ ÉPÜLET TÖRTÉNETE - Kúriából szálló
Grassalkovich, a magasan ívelő pályát befutó földesúr ugyanis a Bossányi család tagjaitól megvásárolta Gödöllő és a hozzá tartozó uradalom birtokát; így Bossányi Gáspár részét 1743-ban, László és Miklós részét pedig 1748-ban." A barokk ízlésű nagyúr már szegényesnek találta a Hamvay-kúriát, ezért 1744-1750 között a mai kastélyt építtette fel helyette, a barokk építészet egyik kiemelkedő alkotását, Mayerhoffer András építészmester tervei szerint. Egyidejűleg a Hamvay-kúriára emeletet húzatott és szállóvá (vendégfogadóvá) alakíttatta át. 1 2 A földszinti és az emeleti rész között - kívülről, és az udvar felől - 25-30 cm-es, fehérre meszelt vízszintes „elválasztó párkány" húzódik. Kúriából szálló Ezzel valójában új szakasz nyílik meg a Hamvay-kúria történetében. A volt kúria - ha belső beosztásában nem is - de külső méreteiben már a mai alakját vette fel. Széles, félköríves kapualjjal, tőle balra lépcsőfeljárattal a zárt emeleti folyosóra. Az emejeti ablaksor függőleges vonalban pontosan a földszint ablakai fölött helyezkedik el; így a Szabadság út felől 9 emeleti ablak, a Szabadság téri homlokzatnál pedig a félköríves bejárat felett 1 ablakot, tőle jobbra 4 ablakot, balra pedig - itt már földszinti ablakok nélkül - 2 emeleti ablakot találhatunk. Viszont a piac felőli emeleti részen 6 ablak van az emeleti folyosó megvilágítására, a kapubejárat felett. Végül a félköríves földszinti árkádsor feletti emeleti részen 5 ablakot látunk, amelyből 3-at a nagyterem kialakításakor (1870-es években) befalaztak, és helyüket kívülről téglalapalakú, fehér vakolatsáv* jelzi. A földszinti árkádsor végén lévő ablak felett, az emeleti részen is találunk ablakot; mindkettő a piackijárat felé néz. Az emeleti és földszinti ablakokat téglalapalakú fehér vakolatsáv foglalja keretbe. A kúria szállóvá való átalakítását abban az időben több körülmény is indokolta. Nem kevésbé az, hogy Gödöllő 1763-ban mezővárosi rangra emelkedik, vásártartási joggal. (Évente négy vására van.) 1 3 Hozzávehetjük még, hogy a közeli Máriabesnyő 1766 óta búcsújáró hely lett (aug. 15.) 1 4, s ez szinte mozgósította az egész Galga mente és a Pest felé eső falvak katolikus lakosságát. Mindez természetszerűen biztosította a fogadó látogatottságát. Sőt arról is tudunk - a hagyomány szerint -, hogy a Grassalkovich-kastély gránátos hajdúi is itt, a szálló földszinti részében nyertek elhelyezést. Ezt egyébként bizonyosra vehetjük, mert a kastélyt kőfal vette körül, a sarkokon őrtoronnyal és figyelőréssel, ami 12
