Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)

AZ ÉPÜLET TÖRTÉNETE - Kúriából szálló

vár jelleget kölcsönzött neki. Sőt a korabeli okiratok valóban „arx"-nak (várnak) nevezik.

1

6 A várban pedig gránátos hajdúkra, mint díszőrségre, szükség volt. Az emeletes kúria II. és III. Grassalkovich Antal idejében is megmaradt vendégfogadónak. 1841-ben III. Antallal kihalt a család. További földesurai voltak Gödöllőnek (s a szállónak is) 1850-ben gr. Viczay Károly, mint Grassalkovich leányágáról leszármazott örökös. Majd br. Sina György, 1864-ben a gödöllői és a hatvani uradalom tulajdonosa lett, aki még ebben az évben mindkét uradalmat eladta egy belga banknak.

1

6 A bank meglehetősen rossz példát adott az akkor még erősen feudális gondolkozású magyar vezetőségnek azzal, hogy jópénzért parcellázni kezdett. Különben is szemet szúrt az ország szívében ez az idegen tőkeérdekeltség, amelytől mindenképpen szabadulni kellett. Ezért a magyar kormány 1867. március 22-én az egész uradalmat, a gödöllői, kerepesi, dányi és isaszegi majorsági birtokokat a banktól visszavásárolta. Majd az 1868. évi V. törvénycikkel a koronajavak állományába iktatta, amely teljes elidegeníthetetlenséget jelentett. így lett a híres Grassalkovich-kastély hosszú évtizedeken át a királyi család nyaraló helye. A régi Hamvay-kúria pedig ettől kezdve vette fel az „Erzsébet királyné szálló", vagy rövidebben az „Erzsébet szálló" nevet. A királyi család gödöllői nyaralásával természetesen az Erzsébet szálló látogatottsága is mindinkább növekedett. Az 1870-es évektől kezdve a nyaralók, kirándulók népes serege kereste fel a kies fekvésű, erdőségben gazdag Gödöllőt s ez alkalommal a szállót is. Ugyancsak a 70-es években - a nagy látogatottság miatt - gondoskodni kellett a vendégek szórakoztatásáról; ezért a szálló emeleti részén - mint már említettük - 3 folyosói ablak befalazásával nagy termet alakítottak ki*, amely a kaszinó, táncterem és színház szerepét töltötte be. Az udvar hátsó felében pedig tágas kocsiszínt építettek, a beszálló fogatok számá18 ra. Ami pedig az ősi Hamvay-kúriából kinőtt Erzsébet szálló jogi helyzetét illeti, mindenkori tulajdonosa a földesúr volt, illetve a koronajavakhoz való csatolás után maga a Koronauradalom. Tehát a szállónak csak bérlői voltak; így a Wohlmann család, 1874-ben pedig Károlyi Gyula.

1

9 13