Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)

AZ ÉPÜLET TÖRTÉNETE - Nemesi kúria - kuriális falu

Nemesi kúria - kuriális falu Már a parasztvármegye kialakulása idején megjelentek a magyar földesurak a hódoltsági területen, s nagyban hozzájárultak a nemesi vármegye létrehozásához. így került vissza Gödöllőre az 1640-es években Kürthy Vámosy István, aki III. Ferdinándtól 1655-ben, Gödöllő birtokára nézve új adománylevelet kapott. Vámosy lakása a régi Egészségház* helyén volt, és egy 1647-ből fennmaradt feljegyzés Gödöllőt már az ő földesurasága idején - kuriális helynek tünteti fel. Kúriája azonban nagyon szerény építmény lehetett. A kúria valójában a nemes házát, a „nemesi udvarházat" jelentette, a hozzá tartozó kerttel és gazdasági épületekkel együtt.' Ilyen értelemben vett „nemesi udvarházat" azonban Gödöllőn egy későbbi földbirtokos, Hamvay Ferenc építtetett fel, 1662-ben,

7 a mai Helytörténeti Gyűjtemény földszinti részét, méteres vastag falakkal, boltíves mennyezettartókkal, az udvar felől nyitott, félköríves folyosóval. A kúria Szabadság út felőli oldalfalát 9 egyforma stílusú ablak díszíti, a Szabadság térre néző homlokzatán pedig, a bejárattól jobbra, hasonló stílusú 4 ablak van, balra pedig sima fal, amelynek stílusegységét a mozibejárat ízlést zavaróan töri meg. Belül, a boltíves folyosó végén 1 ablak van. A földesúr állandó helyben lakásával Gödöllő kuriális falu lett, amelynek lakosai abban különböztek egyéb településekétől, hogy nem jobbágytelekre települtek, hanem nemesi földre; nem fizettek sem tizedet, sem egyháznak járó kilencedet, ehelyett azonban hetedet adtak terményükből a földesúrnak.

8 Természetesen a későbbi oklevelek is kuriális helynek tüntetik fel Gödöllőt; így az 1689. évi porciókivetés, az 1690. évi összeírás, majd az ezt helyesbítő 1695. évi összeírás, végül az 1719. évi dikakivetés és az 1744. évi porciókivetés.

9 A Hamvay-kúria a későbbi földesuraknak is lakóhelyül szolgált, a jobbágyság pedig megtartotta a kuriális hellyel járó előnyeit. Ezzel kapcsolatban utalhatunk arra, hogy Tilmann Ferdinánd, Gödöllő földesura éppen a kuriális hellyel járó előnyök védelmében - 1719-ben perben állt Altban Nándor váci püspökkel, a követelt, de megtagadott egyházi kilenced miatt. Ebben a kúriában lakott Bossányi Krisztina, a keménykezű, harcias és birtokperekben helytálló földesúr, aki Gödöllőhöz fűződő birtokjogát még Grassalkovich előtt is igazolni tudta. Meg is maradt Gödöllő földesurának 67 éven át, 1737-ben bekövetkezett haláláig.

1

0 A kúria épületének történetében változás csak a XVIII. század derekán, 1. Grassalkovich Antal (1694-1771) idejében következett be. 11