Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - III A török kiűzése és a kuruc szabadságharc (1686-1711) .... - 3. Kurucok a Rákos-mentén

csapás után mindkét fél meghátrált éspedig a pesti labancok ugy, hogy málhás szekereiket is elhagyták. Szada táján még 1705. márc. 19-én is vannak kuruc hadak, só't egész áprilisban a váci járásban - melybe ekkor Gödöllő is tartozott - kuruc hadak táboroznak. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1705. jun. 23-24-én a dányi tónál nyugtatta táborát, jul. 1-én Ócsárol keltezett országgyűlési meghívójában a Rákos-mezejére hivta össze a szövetkezett rendeket, szem előtt tartva a magyar országgyűlési hagyományokat és remélve, hogy Pestet hamarosan sikerül felszabadítani, (ácsáról azonban egy nyolcezer fős hadsereg élén Rákóczi mégis Vác felé vonult. Felvonulásának utvonala pontosan még nem tisztázott, valószínűleg Fóton keresztül a Somlyó és a csomádi Hosszúhegy (Lestyina) közötti kapun áthaladva érte el a veresegyházi Tó dél, dél-nyugati partját 1705. jul. 6-án, kíséretében van ekkor Des Alleurs márki, a francia követ és Károlyi Sándor generális. A fe72 jedelem és hadteste 1705. jul. 10-én indult tovább Vácra. PPS vm. általános közgyűlése 1708. jan. 16-án foglalkozott azzal, hogy a Csák.y ezred katonái és tisztjei kihágásokat követtek el Gödöllő, Szada, Veresegyház és Bag lakossága ellen. Szentpétery Imre brigadéros, Kókai Márton óbester csapatai tartózkodtak 73 Pest megye északi részén 1709-ben. A romhányi csatavesztés, 1710. jan. 22. után a kuruc hadsereg a Galga és a Rákos völgyében valamint a Jászságban gyülekezett visszavonulóban. Gödöllőn táborozott 1710 februárjában a Csáky 51