Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - III A török kiűzése és a kuruc szabadságharc (1686-1711) .... - 3. Kurucok a Rákos-mentén

ezred ismét és a Máriássy ezred. II. Rákóczy Ferenc 1710. márc. 22-én Gödöllőn keltezett levelet, hadseregébe tagozva ekkor ott voltak a Weismantel és Zillich ezredes vezetése alatt álló svéd csapatok és a lengyelek. Az ez előtt való napokban esett meg az érsekújvári várba szánt gabona szállítás körüli huzavona és kelletlenség közepette a fejedelem hires, nevezetes példamutató gesztusa, amikor saját lovára zsák gabonát rakatott. A kuruc hadsereg hadtáp-szolgálata az előző években Gödöllőn vermekben, Túrán és Györkön a templomokban gabona-raktárakat rendezett be, maga a fejedelem 1710. jun. 7-én Munkácson kelt levelében Esterházy Antalt utasitotta, hogy ezekről a helyekről élelmezze a hadsereget, melyeket "utolsó szükségre kívántam vala én conserválni." II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem 1710. jan. 23 - febr. 2 között valamikor saját személyes jelenlétében "esigáztatta fel" és hordatta ki a hévizgyörki vermekből és templomból "a vermes jószágot". Ez - mondjuk - XIV. Lajos francia királlyal elő nem fordulhatott volna. Ennek az évnek a nyarán a kurucok kiszorulnak Pest megye területéről és benne a Rákos- és Galga-mentéről. Az utoljára a térségben tartózkodó kuruc csapatok Károlyi Sándor vezetése alatt vannak, aki 1710 juliusának második felében Boldogon fektette táborát és Hévízről - többek között - elhajtatott lábas jószágokat. Nincs tudomásunk róla, hogy ezek után kuruc csapatok megfordul74 tak volna a Rákos-mentén. 52