Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - III A török kiűzése és a kuruc szabadságharc (1686-1711) .... - 1. A török kiűzése és az ujjátelepülés

III. A török kiűzése és a kuruc szabadságharc (1686-1711) 1. A török kiűzése és az ujjátelepülés Buda felszabadulásának az évében, 1686-ban a hadak összeütközései, pusztításai elől elmenekült szinte egész Pest megye lakossága, üresen állt ekkor a Rákos-mentén Cinkota, Csiktarcsa, Dány, Gödöllő, Isaszeg, Kerepes, Pécel, Rákoscsaba, Rákospalota stb. Ezeket a falvakat a török hódítás során elnéptelenedett puszták, Besnyő, Csömör, Felsőtarcsa (Kistarcsa), Szentjakab, Szentmihály, Babat stb. vették körül. Bár a felszabadító háború szintere rövid időn belül több száz kilométerrel helyeződött délre, Pest megye, a Rákos-mente is a délre tartó császári hadak átvonulási területe maradt és ennek tulajdonitható, hogy a visszatelepülés csak nehezen indult meg. Másrészt oly hihetetlen volt a végleges katonai győzelem, az hogy a súlyos másfél évszázad után nem lesz többé török hazánkban. Az elmenekült lakosság visszatelepülése, az uj népesség betelepülése olyan vontatott, lappangó és hosszadalmas volt, hogy a korabeli forrásokban is csak később észlelhető. PPS vm. 1689. jan. 27-én vetette ki az év háziadóját a megelevenedő helységekre portánként 20 rajnai forintot számolva, ebben Gödöllő 3 forinttal szerepel, ez az első jele, hogy valamelyes népessége már van. 45