Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - II. Gödöllő a török hódítás korában (1541-1686) - 2. Adózás török és magyar részre

Gödöllő és Besnyő falu 1546-ban már buza-, rozsbuza- (kevert-), must-, méhkas-, rét-, sertés-adót fizetett a török részére, valamint büntetéspénzt kocsmai és egyéb verekedések után, amit előre bekalkuláltak az adó kivetésekor. Székely Miklós Gödöllő falubirája 1548. máj. 20-án személyesen fizette be a dzsizje54 adót (amelyről még szó lesz) Budán a török adóhivatalban. Az adóterhek egyre növekedtek és az adónemek kiterjedtek a termények szélesebb körére, amint azt az 1562-, 1580- és 1590es adólisták bizonyítják. Gödöllő jövedelmeinek haszonélvezője török részről 1546-ban Karamanlu Dervis Mehmed tímár-birtokos, 1548-ban egy bizonyos Piále timár-birtokos, 1559-ben Haszán bin Ahmed timár-birtokos, 1562-ben maga a szultán, 1580-ban Besnyő faluval egy birtoktestet alkot, haszonélvezője Oszmán bin Jakub, a váci vár dizdárja, (várparancsnoka) és még két váci janicsár (Naszuk bin Iszá, Musztafa bin Abdullah), 1590-ből haszonélvezőjére nincs adatunk. Besnyő jövedelmének haszonélvezője 1546-ban a már emiitett Karamanlu Dervis Mehmed timár-birtokos, 1559-ben Haszán bin Ahmed timár-birtokos, 1562-ben Dimitre Zselik timár-birtokos. Az utóbbi Ráckevén lakik, 1546-, 1559-ben Kucsi pusztát a közelben, 1546-ban Szentiván pusztát (Kiskunlacháza meliett) timárbirtokolja, van ezeken kivül egy egykerekű malma Ráckevén a Dunán. Szpáhinak meglehetősen érdekes egyéniség, nyilván szerb, egyik fiát Nikolára, a másikat Krisztiánra kereszteltette, az utóbbi keresztényt jelent, ő maga minden bizonnyal mohamedán. Besnyőt 1580-ban a Gödöllőnél em'itettek birják, mivel egy bir55 toktest, 1590-től nincs adatunk haszonélvezőjére.