Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - II. Gödöllő a török hódítás korában (1541-1686) - 1. Hadak járása, települések élete

A tizenötéves háború elejéig (1593. jun. 13-án Haszán boszniai pasa Sziszek - Zágráb vm. - ostromába kezdett, de a felmentő seregtől vereséget szenvedett) Gödöllő és Besnyő lakottak, Szentjakab puszta, Babainak a neve is elmerült. A háború szintere hamarosan áttevődött az ország középső részeire. A hatvani várban körbezárt törököket akarta volna felmenteni Haszán budai pasa tízezer fős serege, de már az odautban Túránál 1594. máj. 1-én hatalmas vereséget mért rá Forgách Simon nemesi serege. Haszán pasa és hadai pontos utvonalát Pest és Tura között nem ismerjük, de nem lehetetlen, hogy az Gödöllőn és Besnyőn keresztül vezetett. A váci püspöki tizedek összeírásában 1596. ápr. 19-én Gödöi őt még 2 portás helyként tüntették fel, ám ezév ápr. 24-én a krimi tatár sereg a Délvidékről feljött és elpusztította egész Pest-PilisSolt vármegyét, másodszor aratás idején jött fel és ezután már csak a három város, Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd lakossága maradt meg. Ekkoriban futott szét vagy pusztult el Gödöllő és Besnyő népessége is.

5

2 A tizenötéves háború pusztítása a főhadszintéren, az Eger-VácSzolnok háromszögben volt a i.egnagyobb. A településekre a visszaszállingózás, a visszaköitözés csak évtizedek múlva kezdődött meg. Vámossy István 1640-ben mindenkit eltiltott a még puszta Gödöllő, Besnyő, Babat és Egerszeg földjének jogtalan használatától. Vámossy István felesége, Aszalay Erzsébet 1643ban is pusztának nevezi ezeket. Vámossy Erzsébet 1648-ban szintén pusztaként említi a fenti helyeket. A Vámossyak legelőször 1650-ben titulálják falunak Gödöllőt, Besnyő továbbra is