Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - I. Gödöllő a középkori magyar királyság korában - 4. A táj birtoklás- és településtörténete

ja, Süly, Szecső (?), Ság, Bicske, Fót, Novad (Újfalu ?) és Baruk (?) tizedjövedelmét is a mogyoródi apátság élvezte koráb17 .. ban. Sajnos az oklevélből nem derül ki, hogy ezek a tizedek a monostort megillették-e az alapítás korától kezdve, de ez elég valószinü. A mogyoródi bencés apátság tevékenységével, kisugárzásával hozható kapcsolatba, hogy Hártyán faluban, - amelynek a tizede az apátságot illette - szintén Szent Márton tiszteletére épült templom és ennek következtében Szentmártonnak, Mezőszentmártonnak is nevezték a települést a középkorban, de feltűnik már ekkor Sikátor néven is, a jelenlegi Sikátor-puszta Fót és Kerepes kö.. 18 zott. 4. A táj birtoklás- és településtörténete A magyar honfoglalás idején Pest megye, a Duna balparti területe valószínűleg lakatlan volt, legalábbis a helynevekből erre lehet következtetni. A megye területén letelepedő Tarján törzs, majd a közegében helyet foglaló más törzsek és csatlakozott segédnépek falvai, telepei, téli-gyári legelőváltó szállásai meglehetősen sürün sorjáztak a patakok mentén a megye dombsági és siksági vidékein. A gazdálkodás tekintetében a dombság és a sikság között a X. században éles, a XI. században már eltűnő félben lévő különbség állt fenn, amengyiben a síkságon a pásztorkodás szinte kizá21