Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - I. Gödöllő a középkori magyar királyság korában - 3. Az államszervezés időszaka

kérte a mindenható isten kegyelmét és fogadalmat tett Szent Mártonnak, ha az ur győzelmet ad neki, egyházat épit azon a helyen Szent Márton tiszteletére. Ugy is történt." Lehetetlen, hogy egy meg nem vivott csata előtt egy Árpád-házi herceg a más birtokán akarjon monostort alapítani és azt Szent Márton tiszteletére ajánlani. A hercegek serege 1074. márc. 12-én, csütörtökön reggel indult Vácról és még aznap Cinkotára érkezett, ugyanezen a napon ért a környékre Salamon király serege Tokaj felől a Gödöllő területén átvonuló országúton és szállt táborba. A két sereget a Mogyoród nevü hegy választotta el egymástól. Március 13-án, pénteken a hercegek meg akartak ütközni, de a sürü köd miatt elhalasztották a csatát, a következő "éjjelen paripáikat kantárszáron fogva várták a nap fölkeltét." Március 14-én, szombaton reggelre a köd feloszlott, ekkor a hercegek serege átvonult a Mogyoród hegy gerincén, a királyi sereg is rendben leereszkedett a szemközti hegyoldalról és ekkor ugy látszott, hogy Géza herceg dandára, amelyik László herceg dandárától alacsonyabban állott a Mogyoród hegy oldalában, még az is magasabban 16 van a király seregénél. László herceg fogadalmához hiven monostort alapított a csata színhelyén Szent Márton tiszteletére, valószínűleg a hadizsákmány egy részét ajándékozta erre a célra, a monostorba bencéseket telepitett. A monostor birtokába az ezután létrejövő-létrehozott Mogyoród falu tartozott, egy 1403-ban kelt oklevél szerint Mogyoród, Tarcsa (Nagytarcsa), Szentvid, Inárcs, Hártyán, Poltharaszt-