Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

HELYTÖRTÉNET - Faludi Ildikó: Sajtótörténetünk elfeledett színfoltja: a Gödöllői Közlöny

A Gödöllői Közlöny üzletileg tehát gondosan megtervezett korszerű vállalkozás volt - a jelentősége azonban mégsem pusztán ebben áll. Szabó B. Géza igazi érdeme az, hogy a gazdaságosság szem előtt tartása mellett egy valóban helyi érdekeket képviselő, lokálpatrióta lapot tudott kiadni. A Gödöllői Közlöny alcíme szerint "Gödöllő és az egész járás érdekeit képviselő társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap." Látható, hogy a szerkesztő igyekezett minél több réteget érintő, színes, sokrétű újságot összeállítani. Ennek megfelelően alakítja ki a lap rovatait, összesen hetet. (Vezércikk, Tárcza, A Gödöllői Közlöny panaszköny\'e, Hírek, Nyilttér, Szerkesztői Üzenetek, Hirdetések.) Ezt a rovatrendet végig tartani tudja, sőt: újabbakkal bővíti. A 3. számtól rendszeresen jelentkezik az Innen-Onnan rovat, a 4.-től a Közgazdaság; a 7. számtól kezdve olvasható a Séta Gödöllőn, az Irodalom című pedig a 8.-tól indul. Ilyen sokféle rovat színvonalát folyamatosan tartani csak megfelelő újságírói gárdával lehet - Szabó B. Gézának pedig nemigen voltak állandó munkatársai. A cikkek többsége aláírás nélkül vagy monogrammal jelent meg - de ugyanavval a szignóval ritkán találkozunk kétszer. A szerkesztő a lap színesítését szolgáló rovatok megtöltésekor élt a bevált gyakorlattal, a más újságokból való ollózással. Ilyen máshonnan átemelt cikkek olvashatóak a Közgazdaság, az Irodalom és az InnenOnnan rovatokban. A közgazdaság szó itt mezőgazdaság jelentésben értendő. A rovat főként a földműveléshez, állattartáshoz adott hasznos tanácsokat. Irodalom cím alatt a könyvújdonságokat közölték. Az árulkodó című Innen-Onnan rovatban igen vegyes a kínálat: olvashatunk itt szépségápolási recepteket, folytatásos elbeszéléseket vagy verseket. (Ez utóbbiak rendszerint a viszonzatlan szerelem kínjával és a versmérték megtalálásával egyaránt küszködnek.) A korabeli sajtóban is közkedvelt Tárcza rovatban színvonalában és műfajában egyaránt változatos írások jelennek meg. így például: romantikus - historizáló vers és elbeszélés, többrészes humoros hangvételű élménybeszámoló "Egy nyaraló naplójából" címmel, visszaemlékezések, emlékbeszédek. De itt közlik a lap állandó levelezőjének, Sz. Mariskának szerelmesversét is: "M...hoz Rágom ezt az istenadta tollat, Hogy te rólad valamit daloljak. Léha költők fecséren elmondták Előlem a sok üres szó-pompát. De kéne is vagy ezer sánta láb, Hogy a felét elnyögjem legalább." (részlet)