Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Katona István: A barokk ablaktípus Magyarországon
5. Az ablakok egy más felébe úgy rakatassanak, hogy a' felsők sem keskenyebbek, sem szélesebbek ne légyenek az alsóknál. Mert ha keskenyebbek lennének, a' falnak valamelly része elegendő támasz nélkül állana. E' pedig az épületi erősséget rontaná. Nem lehetnek tehát keskenyebbek. Hogy pedig szélesebbek legyenek, nem szükséges. Mert mivel fellyebb vágynák, elég bőven foghatjákbé a' világosságot annyi szélességbennis. Azután ez igen rútítaná az épületnek külső diszességét. 6. Az ablakokbann, ha hosszas négy szegesen vagynakis a' feleltek való falat még is boltozattal kell fel rakatni. Mert külömbenn meg erőtlenednék az épület, mivel a' boltozat nélkül való felső ablakküszöb meg nem tarthatná a' felette való falnak terhét. 7. Az ablak úgy ne légyen a' többi fallal egyenlő vastagságbann, sem három nyomnál sokkal vagy magosabb, vagy alatsonyabb. Mert ekképen először a' kinézés, és a' kikönyökölés alkalmatlan volna. Azutánii az alatt való ablak boltozatja haszontalanul terheltetnék. Végtére ez héjábann való kő, vagy tégla vesztegetés volna. F. Feladás, és Feloldás. Az ablakoknak jó keletet adni. Itt mindenek előtt azt kell észre venni, hová, és mi végre kívántatik az ablak, mellyet fel állítunk, mellyre való nézve külömbözik a' keletis. Azonban/l, ha az ablak vagy keskenyebb három nyomnál, vagy szélesebb hatnál, nem hagyatik épen helybenn. Más az igen nagy templom ablak. E' között a' két szám között valamelly szép, és alkalmatos szélességre kaphatunk, mellynek illendő magosságát könnyen fel találhatjuk, ha azt a' szélességre nézve, vagy úgy fogjuk fel emelni, mint kettő vagyon egyre 12:11 vagy mint három kettőre 13:21. A JELLEGZETES ABLAKOSZTÁSI TÍPUSOK KORMEGHATÁROZÓ SZEREPE. Az egykori Monarchia területén készített ablakok jellemző fő tagoló eleme az álló kereszt volt. Nem eldöntött, hogy mennyiben volt vallási indítéka ennek az osztás választásnak, hiszen a középkori kőkeresztes ablakok óta ismeretes és használatos forma volt. Az ablakokat másodlagos tagoló elemekkel - főbb ablakosztó lécekkel - is tagolták. így többnyire az álló négyszögekből álló hattáblás ablakokat használták. (1., 2. ábra) Egyes térségekben nyolc vagy tíztáblás ablakok is voltak. A nagyobb magasabb nyílásokat kettős vagy többszörös keresztekkel osztották. 1-2. ábra: Különböző osztású ablakok: fent zárt, lent nyitott állapotban. 1 1./ |__J 2./ I ÍW L__J 4./ 92
