Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

FORRÁSKÖZLÉS - Körösfői Kriesch Aladár (1863-1920) festőművész: Harcztéri napló

kök czirpelése.- Ez a hang olyanyira hazai és meglepő volt - hogy első ízben fogott el határozott honvágy!A történelmi összefüggést a mult és jelen közt itt mindenütt most nagyon érezni! A miért a katonák már nem járnak tollas süveggel és kanóczos puskával meg alabárdokkal - azért csak ügy parancsol most itt a német, északról jött katona, mint akár Barbarossa, [143] akár I. Miksa [144] idejében.S az ósi ellentét a latin dél - s a germán észak között csak úgy megvan.Apr. 26

. Reggel indulás Görz [145] felé.- A kocsi a feneketlen sárban egy nagy autó-kolonne [146] s egy huszár-patroulle között majdnem elakadt - féltem, hogy lekésem a vonatról. Az állomáson találkoztam egy görög kath. magyar feldkurattal (tábori pap), kit Trafóiból ismertem - Conegliánón [147] át átszállással és nyílt pályán való ácsorgással meglehetős hadi vasúton Catarsába értünk. Itt már rendes I. oszt. fülkébe ültem - s egészen csodálkoztam az európai (comfortón) [148] kényelmesen.Egy temesvári hadnaggyal utaztam.- Este 5 kor a teljesen összelótt Görzbe értünk. Jelentkezés, bemutatkozás, elhelyezkedés.- Itt már egészen más a világ - érezni, hogy ez nem harcztér többé. A katonák mások, a Stations kommando [ 149] már nem tekint a magáénak, hanem be van rendezkedve átutazó tisztek számára.- Egy magyar hölgygyei vacsoráltam (Huf Vilma) ki itt a veres kereszt szolgálatában a katonák magán ügyeit intézi - és elesett fia sírhelyét keresi.- Most utazik haza - utóda pedig Ádám Éva.Végül egy Kaiserschütz-kapitánynyal [150] rendes kávéházban teáztam. Milyen változás! Jó lesz már hazatérni!Apr. 27

. Eső, vigasztalan eső. Mégis csak elindulok - reggel 6 1/2 kor egy teher autóval a Vallone-i völgybe, Doberdo [151] felé.- Közbe átszállók egy kisebb, könnyebb autóra egy zászlóshoz, ki aztán magyarázatokkal szolgál.Először még síkságon megyünk. Minden ház, templom összelőve. Mindenütt elhagyott lövészárkok, drótsövények. Az utak, még az olasz időből, gyékényekkel maszkírozva - helylyel-közzel beton cavemákkal a repülőtámadások ellen.- A falvak vigasztalan állapotban -Merna, Savogna [152] - egyaránt. Néhány szintén teljesen romba lőtt nagy úri kastély.- Savognában a campanile-t [153] az isten kegyelme tartja egy keskeny faldarabon, de a harangok azért rajta vannak.Az egyik templom rabitz [154] kupolájának drótja, mint valami óriási madár-kaliczka mered az égnek - egy másikban az üszkös gerendák az oltár előtt fekszenek.Majd bekanyarodunk a völgybe és csakhamar megkezdődik az emberi őrületnek grandiosus [ 155] színjátéka.- Messziről csak ügy néz ki az egész, a nem nagyon magas hegyek oldalán - mint valami barlanglakók városa, a mely a végtelenbe húzódik. Közelebb érve azonban, mindinkább előtérbe lépnek a pusztítás, a hirtelen, eszeveszett menekülés jelei - mindenen rajta ül egy bábeli zűrzavar, pokoli kavarodásnak és felfordulásnak a kinyomata! Pénzben milliók és milliók hevernek itt és enyésznek el! Emberi munkában pedig az energiák oly tömege és értéke, a melyek emberi czélokra fordítva - a culturának, jólétnek és bizonyára boldogságnak is - ugyancsak hatalmas előmozdítói lehettek volna.Dc így minden elszórva a szélnek - elpazarolva az őrületnek!185