Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Török Péter: Történeti kertek Gödöllőn
3. kép: Somody Károly: Gedellő mezőváros belső telkeinek térképe, 1843 Alapvető kérdés annak eldöntése, hogy melyik kertművészeti kor rekonstrukcióját kívánjuk megvalósítani Gödöllőn. Eklektikus-kert revitalizációja is szóba jöhet, megőrizve a tájképi kert karakterét, de fölhasználva a barokk kertépítési kánon egyes elemeit, díszítéseit. A tereprendezésnek is ehhez a döntéshez kell majd igazodnia. A kastély állagmegóvása a legkorábbi építési periódus rekonstrukciójához közelít. Ezt az építészeti programot kell szinkronba rendezni a kertalakítással, majd elsőként a tereprendezéssel. Különösen az előkerti kastélyhomlokzat monumentális uralma hangsúlyozható lehetne a barokk terepállapotok visszahelyezésével. Ennek persze ellentmondani látszik a már kialakult, tájképi tereprendezés, a vizesedéseket kivédendő évszázados talajfeltöltési gyakorlat és az újonnan kialakult úthálózati szintek. Mindenesetre egy kertészeti rendcsinálás, növényszelekció, növényegészségügyi feladatok elvégzésével kibontható lenne a megdőlt, olykor odvas fák vastag prémező levéltakarója mögül a kastély előkerti főhomlokzata, feloldva ezáltal a megérkezés örömtelenségét. A pókhálószerű liánok éppúgy az ápolatlanság benyomását keltik, mint az építészeti jelmezbálként ható helyi HÉV állomás és a barokk Immaculata szobor új, épített környezete, utcatárgyai. A helyhez méltatlan vizuális környezetszennyezés hatását tovább erősítik a lakótelepi funkcióval járó szlumosodáson túl a felhagyott katonai telepek degradált, devasztált felületei, a rudeális gyomvegetációk, a beszakadt kerítésfalak, a magasfeszültségű távvezetékek, a kertet agresszíven szétválasztó autóút és az indusztrializált környezet a Felső-kert térszegélyein. 110