Barki Gergely - Gulyás Gábor: Újragondolt Czóbel. A szentendrei Czóbel Múzeum állandó kiállítása (Szentendre, 2016)

Emigráció Hollandiában (1914-1919)

A háború elől Hollandiába menekülve először Rotterdamban talált nyomorúságos szállást, ahonnan csak 1915 április közepén költözött Amszterdamba, de ott már nyugodtabb körülmények között, több mint két éven át alkothatott. Kezdetben a helyi múzeumok gazdag klasszikus képanyaga szolgált ihlető forrásként (6„ 7. kép), de lassan a város és szűkebb környezetének motívumai is vásznaira kerültek.

Ahogy Párizsban, itt is a legmodernebb festők társaságába került, együtt állított ki a Sphinx csoporttal, majd a holland Függetlenek (Onafhankelijken) kiállításain, és később a Signaal csoport tárlatán is szerepelt.

Miután háborús menekülteket költöztettek amszterdami műtermébe, 1917 májusában a festői tengerparti városban, Bergenben telepedett le. Az ún. Bergeni Iskola vagy helyesebben művésztelep meghatározó jelentőségű volt a hollandiai művészeti életben.

Nemcsak hollandok, de külföldről érkező művészek is alakították a kolónia életét, talán a legnagyobb befolyással a francia kubista, Henri Le Fauconnier bírt.

Czóbel a bergeni időszakban is megőrizte egyéniségét és saját korábbi fauve-primitivista korszakára építve - valamelyest a német expresszionisták művészetével analóg stílusváltás eredményeképpen - újra főművek sorozatával rukkolt elő (8-11., 13. kép). Ekkor már az újonnan alakult De Branding csoport kiállításain szerepelt, és számos holland gyűjtő vásárolta képeit.

9 I Munkásfiú I Worker Boy 11917

Berlin, híd a Die Brückéhez (1919-1925)

1919 októberében feleségét és lányát, Isolde Daigot és Lisa Czóbelt követve Berlinbe költözött. Ahogy Párizsban és Belgiumban is az avantgárd élvonalához csatlakozott, Berlinben a francia fauve-ok német megfelelőjének tekinthető expresszionista csoporttal, a Die Brückével alakult ki egyre szorosabb kapcsolata.

8 I Fiú labdával | Boy with Ball 11916

ii