Barki Gergely - Gulyás Gábor: Újragondolt Czóbel. A szentendrei Czóbel Múzeum állandó kiállítása (Szentendre, 2016)
10 [ Bergeni szélmalom | Windmill in Bergen 11917 Paul Cassirer - ki a század eleje óta követte pályafutását - már Berlinbe költözésének évében önálló kiállítást rendezett Czóbel műveiből. Ezt követően évente több alkalommal szerepelt csoportos és egyéni tárlatokon Berlinben és más németországi nagyvárosban, számos esetben a Die Brücke tagjaival együtt. E kiállítások eredményeképpen egyre komolyabb gyűjtőkört tudhatott magáénak, de ma ezen gyűjtemények, Czóbel művei többnyire ismeretlen helyen várják újrafelfedezésüket, ha egyáltalán túlélték a pusztításokat, hiszen a hitleri időkben Czóbelt is az „Entartete Kunst”, azaz az „elfajzott művészet” kategóriájába sorolták. A berlini dekoratív-expresszív korszak több tucatnyi lappangó művének fekete-fehér reprodukciói azonban híven bizonyítják, hogy ezek az évek a festő fauve periódusával egyenrangú, nemzetközi mércével mérve is jelentős alkotásokat hoztak. Szerencsés módon mégis fennmaradt jó néhány, nyaranta Würzburgban és annak környékén festett tájképe, illetve berlini városképe, s más stúdiómunkái, aktjai, portréi, melyek közül néhány a Ferenczy Múzeumi Centrum törzsanyagába került (borítókép, 12., 14-16. kép). Visszatérés Párizsba (1925-1939) Az első világháború kitörésekor kényszerűen elhagyott városba, Párizsba 1925-ben tért viszsza. Ettől kezdve 1973-ig hol éveket, hol csak heteket töltött Franciaországban. Itt alakult ki igazán érett korszakának stílusa, amely egészen haláláig jellemezte festészetét és a korábbi két évtized sűrűbb stílusváltásaihoz viszonyítva ekkor már alig változott. Otthonának érezte Franciaországot, egész lényét átszőtte a francia kultúra, a párizsi atmoszféra és a nyaranta vidéken, leginkább a tengerparton szerzett benyomások (30. kép). A kezdeti hideg színek és a konstruktív kompozíciós igényű épületábrázolások (20-21. kép) után képeit elárasztotta az élet szeretete, egyre derűsebb, oldottabb festőiségű műveket alkotott. A legmodernebb tendenciákhoz, csoportosulásokhoz ekkor már nem csatlakozott, saját útját járta az Ecole de Paris festőinek széles táborában, de újra kiállításokon szerepelt Párizsban, Milánóban és Budapesten is, sőt 1927-ben egyéni tárlta nyílt New Yorkban, a Brummer Galleryben. 12 111 Váza széken | Vase on Chair 11917 (1918)
