Gulyás Gábor: Emlékeső. Chiharu Shiota kiállítása. Kmetty Múzeum - Szentendrei Képtár, 2016. május 12 - október 16. (Szentendre, 2016)
Gulyás Gábor: A felejtés fájdalmas szépsége
HEURÉKA! Képtelenség nem rendszerben gondolkodni. Mivel az emberi percepció ab ovo strukturált, a gondolkodás mint mentális tevékenység alapja szükségképpen hálózatelvű. A világon minden, ami számunkra adott, valamihez képest határozható meg. Amikor egy önmagában álló dologról beszélek, jogosulatlanul eltekintek attól a rendszertől, amiben az - „önmagában álló módon" - létezik. Minden rendszer egy még nagyobb rendszer alkotórésze, a még nagyobb pedig egy tőle is nagyobbá - a végtelenségig. Az egyes rendszerek között lévő kapcsolatok vélhetően hatalmas hányada evidens módon nem észlelhető a számunkra - egyrészt mennyiségi és bonyolultsági okokból, másrészt, mert ehhez a perspektívánk korlátozott. Az akadémiai tudományok és a filozófia többnyire szívesebben beszél a dolgokról, mint a köztük lévő kapcsolatokról és a kapcsolatok hálójáról. Erre épül a közoktatás is. Talán ezért is lehet élményszerű annak megtapasztalása, hogy miképpen kapcsolódnak össze egymástól függetlennek tetsző területek, miféle hatásmechanizmusokat lehet így tetten érni, miképpen képződik meg valami olyasmi, amit rend ként szoktunk aposztrofálni. A hálózatkutatás-amely mint önálló diszciplína nem túl rég jött létre-mintha a világban mindenhol fellelhető szervezőelvet, egyfajta univerzális értelmet keresne, egy matematikai alapképletet, amely révén felfejthető a napjaink valamenynyi égető társadalmi kérdése mögötti működési mechanizmus, a vírusok terjedésétől az üzleti sikeren át a terrorizmus hajtóerejéig. Sokan hasonlóképpen állnak hozzá, mint ahogyan ötszáz évvel ezelőtt viszonyulhattak akkori nyughatatlan természetű emberek az alkímiához. Talán arra gondolnak: a hálózatok felfejtése lehet a világegyetem legnagyobb zárját nyitó kulcs, amelyet oly régóta keres a bölcselet. Az internet révén közeli kapcsolatunk van egy speciális információs hálózattal, amely bár irányított, s korántsem engedi meg, hogy valamennyi szegletét bebarangoljuk, mégis egyfajta végtelenségillúziót kelt-ellentétben például a hagyományos könyvtárral, amely pedig nemegyszer nagyobb potenciális tudásbázist kínál, mint a világháló nyilvános tartalomszolgáltatása. A hálózaton működő közösségi oldalakon nyilvánossá lesz a privát szféra, a hozzá kapcsolódó szimpátia- és antipátia-megnyilvánulások pedig esetenként tömegessé válnak, s ilyen módon visszahatnak arra, 8