Gulyás Gábor: Emlékeső. Chiharu Shiota kiállítása. Kmetty Múzeum - Szentendrei Képtár, 2016. május 12 - október 16. (Szentendre, 2016)

Gulyás Gábor: A felejtés fájdalmas szépsége

aki megosztja saját élete-dicsekvésre vagy éppen elkeseredésre okot adó - mozzanatait. A közösségi oldalak használója bennfentes információhalmazra tesz szert egy saját magához közvetlenül kapcsolódó társadalmi csoport tagjairól. Mint egy gyóntatópap a hívőkről - azzal a különbséggel, hogy itt a vallomások nem titkosak. A közös élmények, események mentén rögzülnek azok az emlékpontok, amelyek az egyes kapcsolatok (folyton továbbszövődő) referenciahálójaként szolgálnak. Mindennek identitásképző szerepe is van: az internetes közösséghez való tartozás befolyásolja az egyes felhasználók önazonosságát, hatással van arra, hogy milyen aktivitást folytatnak a virtuális térben.

Minden hálózat összefüggések láncolata, az összefüggések megtalálása és megértése pedig a kartéziánus gondolkodásmód kivételes élménye. A történet persze sokkal régebbi: a legenda (és Marcus Vitrovius Pollio könyve) szerint már az ókor egyik legnagyobb matematikusa, Arkhimédész is örömujjongásban tört ki, amikor rájött egy-egy tudományos összefüggésre. „Heuréka! Heuréka!"-kiáltozta önfeledten némely visszaemlékezés szerint. Egy-egy bennünket érintő kapcsolatot vagy kapcsolatrendszert megtalálni ma sem jelent mást, mint egy-egy pillanatra kikerülni abból a perspektívából, amit Martin Heidegger korai főművében környező világnak nevezett. Eufórikus állapot az ilyen, kivételes pillanat, amely ritkán adatik meg az embernek. A művészet legjava például - amit a mindenkori kánon többnyire remekműként aposztrofál - abban érdekelt, hogy ilyen pillanatok megéléséhez segítse a befogadót. Egy olyan létállapothoz, amelyben szembesülhetünk a világunkat meghatározó, de számunkra közvetlenül nem belátható egyetemes hálózattal. Ezt az élményt nevezzük Arisztotelész nyomán katarzisnak.

9