Basics Beatrix - Dománszky Gabriella (szerk.): Szenvendély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880 - 1955 - MűvészetMalom kiadványai 9. (Szentendre, 2015)

Boros Judit: Nagybánya és Párizs - Kezdeti évek

sapkás Önarcképét fedi. Sorrendben az Önarckép készülhetett előbb, akár 1906-07 fordulóján, ezt követhette 1907 tavaszán a Zíffer-portré, amely az előzményekhez képest hatalmas előrelépést jelent Perlrott festői pályáján. A Manet, a Nabis-festők és valamelyest Matisse eszközeinek ismeretéről tanúskodó képen Perlrott több festői probléma megoldásával kísérletezett. Ilyen a térben vagy síkban való komponálás kérdése, a téma és háttér hagyományos kezelésének felcserélése (a háttér színes, felaprózott, dekoratív, az ábrázolt alak, az arc kivételével, homogén fekete folt), a fekete szín tömegként való megjelenítése. A teljes képfelület szokatlan tömörsége pedig megelőlegezi az 1910 után festett csendéletek, interiurök sűrű szövetét, és mint ilyen Perlrott egyéni formanylevének egyik sajátos és korai megnyilvánulása.

Annak ellenére, hogy, mint utóbb írta „a látottak és hallottak (H. Matisse, P. Picasso, A. Derain, az akkor még szobrász Modigliani és Nadelmann [sic! - helyesen: Nadelman]21 megrendítették minden hitemet Nagy Bánya iránt”,22 1907 áprilisában visszatért a művésztelepre és a nyarat önálló festőként ott töltötte. 1929-ben úgy emlékezett, hogy már ekkor összekülönbözött a kolónia vezető mestereivel, sőt a fiatalok egy csoportjával is, és hogy ekkortól illették őt, és a vele azonos új festői felfogást valló festőket a „Neók” megnevezéssel.23 1907 októberében egy Réti Istvánhoz írt levélben24 - akivel ezek szerint mégsem került ellentétbe - arról panaszkodik, hogy bizonyos ifjú művészek részéről „akik természetes csak nálunk eget verő tálentum hírében állanak” felháborító támadások érték. Erről más forrásból nem értesülünk, így nem lehet pontosan tudni, kikre gondolt. Elképzelhető, hogy az ekkor keletkezett konfliktusból eredeztethető távolmaradása Nyergesújfalutól, és későbbi tartózkodása a Nyolcak csoportjába való belépéstől is.

Nincs közvetlen bizonyítékunk rá, mégis biztosra vehetjük, hogy megnézte a Nemzeti Szalon „Gauguin, Cézanne" kiállítását, amely a nevezettek mellett számos francia festőt mutatott be Budapesten.25 A tárlat nyomán Perlrott munkáin szinte azonnal érzékelhetővé vált Gauguin hatása. így a Verőfényes udvar Nagybányán, (Kát. 5.) közvetlenül mutatja Gauguin szín- és felületkezelésének élményszerű elsajátítását Az 1907. júniusában a Könyves Kálmán Szalonban rendezett ///úság-tárlaton26 Perlrott öt művel szerepelt, köztük egy Anya gyermekeivel (Anya gyermekkel, kát. 97/a) és egy Kertben (kát. 97) címmel