Bodonyi Emőke: Hajdú László. Helyzetek és Érzetek. 2015. máricus 22 - május 24. MűvészetiMalom, Szentendre - MűvészetMalom kiadványai 8. (Szentendre, 2015)

Monográfia

és a víz egymást ringató, szürkés egybemosódásában egy lassan vonuló út, élet, remény közeledik és távolodik el.

Nem véletlenül szerepel a festmény alcímében a Caspar David Friedrichnek (1774-1840), a német romantika festőjének szóló ajánlás sem, akinek számos, a tengerhez kötődő művei közül a Jegestenger című alkotásának hangulata, sőt kompozíciója is Hajdú festményének előképe volt.7 Friedrich festménye nemcsak egy hatalmas, jégtáblákkal eltorlaszolt partszakaszt, hanem alig észrevehetően egy oldalára dőlt hajót, pontosabban a jégtömbök mögül kilátszó részletét és árbocrúdját ábrázolja. A hatalmas hajótest eltakarva marad, és ahogyan a festő egyik monográfusa, Beke László megállapította: „Nem a katasztrófa részletezése, hanem a megközelíthetetlen természet csendje érdekelte Friedrichet igazán;

nem az emberi erőfeszítés kudarca és hiábavalósága, hanem a belenyugvás a természet által közvetített isteni döntés megfellebbezhetetlenségébe. ”8

Ez a transzcendens atmoszféra hatja át Hajdú monumentális hatású képét is, és Friedrichnek az élesen felfelé meredő jégtáblák, és a hozzájuk simuló hajóroncs átlós szerkesztésű ábrázolására is egyértelmű a hivatkozás.

Hajdú László még több képét ajánlotta Caspar David Friedrichnek, akinek munkássága és az abból áradó, misztikummal betöltött természetfelfogása közel áll kozmikus térszemléletéhez.

20