Bodonyi Emőke: Hajdú László. Helyzetek és Érzetek. 2015. máricus 22 - május 24. MűvészetiMalom, Szentendre - MűvészetMalom kiadványai 8. (Szentendre, 2015)
Monográfia
Befordulás a térbe -Tondók, domborzatok és tárgyfestmények A hagyományos képformával nemcsak a több elem összeillesztésén alapuló komponálás szakított, hanem számos festmény is kilépett a négyzetes vagy téglalap alakú zárt formából, hiszen az épített képek aránya, a részelemek szélei a szabályos alakzat határain túlnyúltak, és így váltak önmagukban is dinamikus, nyitott műalkotássá (Kis fény, 1999, Bikrom II, 1999). A képek valóságos mélysége kezdett kiterjeszkedni a térbe, és a „vászonépítés” mérnökien precíz módon történt. A művész a vászon egy-egy részét úgy erősítette meg, hogy a vonalakat az egyes képalkotó elemek összeillesztésénél a jól láthatóan kidomborodó szélek jelezték (Szigetek, 1997). Gyakran szabályos alakzatú, kisebb méretű fából készült részletek egészítették ki a teljes művet (Trecento, 1998, Bikrom /., 1999, Láthatáron, 1999). A vonalak egy idő múlva elkezdtek sokasodni és barázdaszerűen egymás mellé rendeződni, plasztikai hatású struktúrát teremtve (Fekete domborzat, 1999). Az 1990-as évek legvégén a radikális váltást nem is annyira a tondó forma megjelenése okozta, hanem a kép megtörése, és egyik felének a térbe való befordítása. Ez a térben való következetes gondolkodás vezetett el a 2000-es évek első évtizedétől megszületett festett tárgyplasztikákig, tárgyfestményekig, amelyek néhány kiválasztott szín alkalmazásával mértani testeken keresztül analizálják a vonalstruktúra, a faktúra, a tömeg egymásra való kölcsönhatását. Ez a tevékenység végül a Szebeton (Szentendrei Betonárugyár Zrt.) szoborpályázatán való részvételt is ösztönözte, amelyen Hajdú László pályaművével 2012-ben megnyerte a szakmai zsűri második díját. Az első tondó 1999-ben, a Kovács Gábor Kortárs Művészeti Alapítvány tulajdonában található pedig 2001 - ben készült. Azt a problematikát viszik tovább, amely a Helyzet-érzet képsorozattal kezdődött. A vízszintes, függőleges és átlós vonalak gondosan szerkesztett képlete egy finoman strukturált felületen jelenik meg. A tondók felső részének befordulásával ez a felület árnyékosabb és haloványabb tónusúvá válik. így kettős térhatás jön létre: egyaránt értelmeződik a kép virtuális tere a valóságos mellett. A harmadik említésre méltó, a Paksi Képtár gyűjteményében őrzött tondó, már a római tanulmányút következtében kialakuló új festői kifejezésnek a hatását mutatja. Római struktúrák - Domus Homo A 2002-es év a művész számára több szempontból is rendkívül fontos időszak volt. Önálló kiállítása nyílt a budapesti Vigadó Galériában, amelyen néhány új gondolatot felvető alkotás is bemutatásra került. Hajdú László hosszú sávban valódi zöld füvet vont be egyik festményébe, és a redukált faktúra az élő világ megidézésével együtt lélegzett a Tájgyógyító kísérlet (2002) című munkában, amely a művésznek a természetért való aggódását és a civilizáció tájrombolása elleni tiltakozását is közvetítette. A római ösztöndíjjal eltöltött néhány hónapos
