Bodonyi Emőke: Hajdú László. Helyzetek és Érzetek. 2015. máricus 22 - május 24. MűvészetiMalom, Szentendre - MűvészetMalom kiadványai 8. (Szentendre, 2015)

Monográfia

tájszerű absztrakt korszak szenvedélyessége egy sajátos struktúrát képező, aktív közreműködést igénylő, gyorsan felhordott ecsetvonásokkal fedett felületalakításba úgy, hogy a tiszta, tagoló elemek, a metaforikus értelmezésük mellett, ezt az expresszív jellegű kifejezésmódot ellensúlyozzák. Egyes képeken a négyzet helyett pedig az idolszerű oszlopok kontúrvonalainak függőleges irányú rendezettsége egyenlítette ki a sok-sok színes, olykor finoman fénylő, szférikus hatást keltő gesztusok áradatát (Oszlopok, 1986).

Erre az évtizedre esett a szentendrei Art’éria Galéria megalapítása is, amelyben Hajdú László nagyon komoly szerepet töltött be, és Szentendréhez fűződő kapcsolatában ezt mérföldkőnek tekinti. Az 1986-ban létrehozott Galéria, az első hazai alkotóközösségek egyike volt, amely a műtárgyeladás mellett huszonkét művésznek biztosította éveken keresztül a minimális megélhetést és szervezésében, többnyire a tagjainak munkáiból, nemcsak a szentendrei üzlethelyiségében, hanem az ország különbözői pontjain valósultak meg kiállítások.

Ilyen volt Hajdú Lászlónak az 1986-ban, a sziráki kastélyban megrendezett önálló tárlata is, amelynek anyaga a gobelinek mellett a vitális felületű motívumokat ábrázoló festményekből állt. A budapesti Dorottya Galéria (1989) és a budapesti Francia Intézet (1990) kiállítása pedig szinte kizárólagosan az új kifejezési módot tükröző kompozíciókat mutatta be. A művész az utóbbit Saint-John Perse-nek, a Nobel-díjas francia diplomata-költőnek ajánlotta, és a tárlat katalógusában Hann Ferenc, a művész festészetének egyik hű tolmácsolója a következő szavakkal jellemezte a festményeket:

„Hajdú László mindenesetre jól

láthatóan a ráció és az emóció szintézisére törekszik - a hérakleitoszi filozófia értelmében miszerint minden változik (mozgás, dinamizmus, vibráló, szférikus kultúrák, erőteljes festői gesztusok) s mégis minden állandó. Az állandóságot itt a rejtetten jelenlévő fároszok, idolok, sztélészerű alakzatok képviselik, melyek a végtelenségig táguló térben (olykor többféle térben) állnak, »szemlélve« vagy »eltűrve« a múló időt.”5

Az élmények koordinátái - Helyzet-érzet

A 2015-ös szentendrei életmű-kiállítás címének Is előzményét jelentő Helyzet-érzet (1994) kisméretű képsorozatot a gazdag faktúra és az abban megjelenő néhány egyszerű rövid vonal, kereszt jellemzi. Itt kezdődik a vonal és Hajdú László festői barátsága. A vonal, ami - ad absurdum - a természetben nem található, mégis az egyik legalapvetőbb festői eszköz, valaminek a kijelölő