Barki Gergely - Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar - MűvészetMalom kiadványai 5. (Szentendre, 2014)
Barki Gergely: Czóbel Párisztól Párizsig 1903-1925
BERLIN „Hollandiából Berlinbe mentem, feleségem ott volt és volt már egy műterem .” - emlékezett vissza Czóbel arra az időre, mely legalább annyira sikeres időszakának hajnalát jelentette, mint korábbi fauve periódusa.85 Felesége, Isolde Daig, vagy ahogy ő ekkoriban írta, Isolde Zobel86 már Berlinben élt kislányukkal, Lisával férje bergeni évei alatt is, csak a nyári szüneteket töltötték együtt Belgiumban. Az utolsó bergeni nyár után Isolde már néhány héttel korábban Berlinbe utazott és a Königgrätzer Straße 85. számú házban bérelt műtermet Czóbel számára, aki hamarosan munkához is látott. 114. Czóbel Béla: Furulyázó, 1917, lappang 85 Horváth 1961 86 Levelei esetében aláírásként férje nevét használta, több esetben Zobel-ként, de előfordul a megszokott Czóbel forma is. 87 Erről Dévényi Iván ír, hivatkozva a két művész Philipp Clarisse művészettörténészhez írott leveleire. Dévényi 115. Czóbel Béla: Müteremsarok kályhával, 1919. lappang Iván: Czóbel, Jelenkor, 1963/7. 160-164. E levelek tartalmát sajnos nem ismerjük. 88 Scheffler, Kari: Kunstaustellungen. Kunst und Künstler, 1925. febr. Heft 5,195. 89 KÁLLAI 1934 14. 90 B. É. [Bajkay Éva] összeállítása Czóbelről In: A magyar grafika külföldön. Németország 1919-1933. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteménye alapján. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, Szombathely, Savaria Múzeum, Szolnok, Damjanich János Múzeum, Nyíregyháza, Józsa András Múzeum, Salgótarján, Nógrádi Sándor Múzeum, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, Berlin, Haus der Ungarischen Kultur, 1989-1990. 34. Itt újra barátok, kollégák között tudhatta magát, olyan magyarok és nem magyar művészek társaságában, akik a távolból is, hosszú évek óta szellemi fegyvertársainak számítottak. Egy egész magyar „diaszpóra” volt ekkor éppen kialakulóban. A zömmel a Tanácsköztársaság bukását követő események kényszerűségéből emigráló művészek között voltak azok, akiket már korábbról, főleg Párizsból ismert, s akik a Nyolcak csoportjában is kitartóan maguk közé tartozónak vallották Czóbelt, így Berény Róberttel,Tihanyi Lajossal, Kernstok Károllyal berlini évei alatt is sűrűn érintkezett. Czóbel számára azonban - ahogy Párizsban sem - nem a magyar kollégák jelentették a fő inspirációs közeget. Párizsban is az avantgárd élvonalához, a fauve-okhoz csatlakozott, itt Berlinben a francia vadak német megfelelőjének tekinthető expresszionista csoporttal, a Die Brückével alakult ki egyre szorosabb kapcsolata. Sajnos erről az együttműködésről csak szórványos adataink vannak, de azt például tudjuk, hogy Erich Heckel és Karl Schmidt-Rottluff barátságban voltak Czóbellel.87 Ez a kapcsolat hamarosan egy sor közös kiállítási szereplést is eredményezett, de minden bizonnyal Czóbel stílusára is hatással voltak a Die Brücke tagjai. Az egyik helyi újságíró néhány évvel később például már egyenesen Otto Müllerhez hasonlította a magyar festőt.88 Közös fellépésre már 80 CZÓBEL, EGY FRANCIA MAGYAR
